Krónika

Vuhantól a vakcináig

Tavaly januárban még a kínai szakemberek is alacsony kockázatúnak ítélték a járványt, hamarosan azonban a világ minden pontjára eljutott a vírus

Az első hírek a vírusról, Vuhan teljes lezárása, Olaszország legsötétebb órája és az oltások megkezdése. Összegyűjtöttük, melyek voltak a pandémia egy évének legfontosabb állomásai.

Vuhantól a vakcináig
Egy év a covid fogságában. Várhatóan még 2021 is a járvány elleni küzdelem jegyében fog telni
Fotó: AFP/Timothy A. Clary

Egy évvel ezelőtt, 2019 decemberében a világ az újévi ünnepségekre készülődött, amikor Kínában, a Hupej tartománybeli Vuhan­ban az orvosok már vészhelyzeti gyűlést tartottak, hogy megvitassák az új, tüdőgyulladás-szerű, több tucatnyi megbetegedés kezelési módját. A nemzetközi járványmonitorozó szervezetek alapján a helyi sajtó már arról írt, a fertőzöttek többsége nemrég a vuhani húspiacon járt, több lap is azt vizionálta, hogy visszatért a 2003-ban Kínában súlyos járványt okozó, SARS névre keresztelt koronavírus. Elvétve már külföldön is cikkeztek az esetekről.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. január 1-jén kezdett foglalkozni a problémával, először 4-én figyelmeztettek a járványra. Január 13-án detektálták az első Kínán kívüli fertőződést, Thaiföldön.

A kínai kutatók január 20-án erősítették meg, hogy az új vírus – amelynek ekkorra a hivatalos adatok szerint még csak három áldozata volt – képes emberről emberre terjedni. Ekkor azonban a helyi szakértők is alacsony kockázatúnak ítélték a helyzetet, Vuhanban nem is korlátozták még a nagy közösségi eseményeket. Ezt követően robbant be drasztikusan a járvány az országban, és február 15-re gyakorlatilag elvágták Hupej tartományt a külvilágtól. Mindeközben bejelentették az első halálesetet Európában.

Március 9-én érkezett el Olaszország „legsötétebb órája”, ahogy Giuseppe Conte miniszterelnök nevezte. A világ számára ekkor vált először nyilvánvalóvá, mivel néz szembe: Olaszországot ugyanis márciusban minden országnál súlyosabban tarolta le a járvány, a helyi kórházak betegekkel tömött kórter­meiről, a kaotikus állapotokról készült felvételek bejárták a világsajtót. Március 21-én Olaszországban 921 ember vesztette életét egy nap alatt, ennél azóta csak egyszer, december 3-án jegyzetek fel több áldozatot az olasz hatóságok.

A WHO március 11-én nyilvánította világjárvánnyá a koronavírust. Hamarosan nem volt már ország, amely ne rendelt volna el teljes zárlatot, arra kérve az embereket, hogy maradjanak otthon, és viseljenek maszkot.

Az Egyesült Államok májusban előzte meg Olaszországot az abszolút fertőzésszámok tekintetében, és máig is a járvány által leginkább érintett ország több mint huszonegymillió megbetegedéssel és 370 ezer áldozattal.

Az első megkönnyebbülést a június hozta el: miután a világ nagy részén az esetszámok jelentősen visszaestek, a hatóságok enyhítettek, az élet pedig újraindult. Míg az emberek kihasználva a pillanatnyi felszabadulást nyaralni indultak, a szakértők már egy új, ijesztően csengő kifejezés, a második hullám bevezetésével figyelmeztettek, hogy a „háború” korántsem ért véget.

A koronavírus-járvány második hulláma ősszel érkezett meg, az európai országok többsége legkésőbb november elejéig újabb szigo­rításokat vezetett be. November végén jelent meg először a fény az alagút végén, amikor több vakcinagyártó is bejelentette: a klinikai teszteken hatékonynak és biztonságosnak bizonyult a védőoltásuk. Oroszországban végül december 5-én indult meg a tömeges oltás, az Egyesült Királyságban december 8-án, Kanadában és az Egyesült Államokban 14-én, Európában pedig december 27-én kezdődött a Pfizer–BioNTech-vakcina alkalmazása, hamarosan pedig bevetik a Moderna készítményét is
az unióban.

Marad a szigor
 

Meghosszabbították a korlátozásokat a cseheknél
 

A cseh kormány január 22-ig meghosszabbította a szigorú járványügyi korlátozásokat, amelyeket eredetileg vasárnap, 10-én terveztek feloldani, amikor lejárna az egészségügyi rendkívüli helyzet hatálya. Nem zárták ki azt sem, hogy a korlátozások január 22. után is megmaradnak. Mindez egy nappal az után történt, hogy rekordot döntött az egy nap alatt regisztrált fertőzöttek száma az országban, szerdán ugyanis 17 668 ember tesztje lett pozitív. Csehországban december 27-én rendelték el a járványveszély legmagasabb fokozatának bevezetését: a lakosok csak rendkívüli esetben hagyhatják el otthonukat. Bezártak a lakossági szolgáltatásokat nyújtó cégek, és zárva maradt az üzletek többsége. Csak az élelmiszer-, a háztartási boltok és a patikák tarthatnak nyitva. Kijárási tilalmat vezettek be 21 órától reggel 5 óráig. Közterületen, illetve zárt helyiségben csupán két ember találkozhat, és mindenhol kötelező a maszk viselése. Esküvőn, temetésen és istentiszteleten 15 főnél többen nem vehetnek részt.
(VB)


Vészhelyzet van Tokióban

Fél éve nem volt ennyi új fertőzött Kínában

Mától egy hónapra vészhelyzetet hirdettek Tokióban és a vele szomszédos három régióban – ahol mintegy 37 millió ember él –, miután újabb rekordot döntött a napi esetszám. Egy nap alatt több mint hétezer új esetet azonosítottak, ebből 2447-et Tokióban. Ám Japánban kevésbé szigorúak az intézkedések, mint például az európai országokban. Az éttermek és bárok 20 óráig nyitva lehetnek, a bevásárlóközpontok, az iskolák, mozik, múzeumok nyitva maradhatnak. Az ötezer főnél nagyobb rendezvényeket tilos megtartani. Az oltások várhatóan februárban kezdődhetnek el. Kínában szerdán fél év után a legtöbb napi esetet azonosították, ez 63 embert jelent, és majdnem nyolcvan tünetmentes vírushordozóról adtak hírt. A legtöbb új esetet Hupej tartomány székhelyén, Sicsiacsuangban találták. A tartomány „háborús készültséget” hirdetett. Busz-, vonat- és repülőjáratokat is töröltek. Készülnek a február 12-én kezdődő holdújévre, amikor százmilliók kelnek útra, így február elejéig ötvenmillió embert terveznek beoltani.
(PS)

Röviden


LENGYELORSZÁG: A kormányszóvivő szerint készek arra, hogy havonta három-négymillió embert oltsanak be, de kevés a vakcina, ezért lépéseket tesznek, hogy már az első negyedévben több oltóanyagot szerezzenek be. December végétől az egészségügyi dolgozók, családtagjaik, és a kórházban kezelt koraszülött csecsemők szülei beoltása zajlik. Több mint 153 ezren kapták meg az oltást.

OROSZORSZÁG: A járvány kezdete óta az elhunytak száma meghaladta
a 60 ezret. Egy nap alatt 506-an vesztették életüket, és több mint 23 500 új fertőzöttet regisztráltak.

NÉMETORSZÁG: Csütörtökön 1070-nel emelkedett a járvány halálos áldozatainak száma. Egy kutatás szerint a németek 56 százaléka elutasítja az oltás kötelezővé tételét. Emellett 62 százalék ellenzi, hogy azok, akik megkapják
a vakcinát, bizonyos előnyöket élvezzenek. A válaszadók mintegy negyede elfogadná egy oltási könyv bevezetését.  

IZRAEL: Mától az eddiginél szigorúbb zárlat lép életbe, ennek része például az iskolák és a nem létfontosságú üzletek bezárása. A karanténra készülve megteltek az élelmiszerüzletek, sokan tartós élelmiszert vásároltak. Szerdán
91 300 új oltást adtak be, jelenleg a lakosság 17,5 százaléka, mintegy 1,6 millió ember részesült már benne. Sőt, már jövő héten megkezdik az első, december végén beoltott csoportok újraoltását a három hét elteltével.

Kapcsolódó írásaink