Krónika
A behurcolt esetek okozták a második hullámot itthon
Magyar kutatók végezték el a koronavírus genetikai szerkezetének feltérképezését – Adataik a fejlesztés alatt álló oltóanyagok hatékonyságának előrejelzésében is segíthetnek
Közzétették a szegedi, pécsi, debreceni, valamint budapesti kutatóintézetek és klinikák közreműködésével készült vírusgenom-kutatási program adataiból készült elemzést. Mint a Szegedi Biológiai Kutatóközpont honlapján olvasható, a SARS-CoV-2 vírus kétszázhetvenhárom, itthon is terjedő változatának genetikai feltérképezését végezték el a kutatók. Ezek közül nyolcvanötöt a páciensektől tavasszal, száznyolcvannyolcat ősszel vett mintákból azonosítottak. Hangsúlyozták, a vírus teljes genetikai állományának szondázása más járványtani elemzésektől független információforrás, amelyet világszerte sok helyen sikeresen használtak fel már korábban is, más járványok során.
Mint Jakab Ferenc és Kemenesi Gábor, a Virológiai Nemzeti Laboratórium két vezetője kifejtette, a projekt a koronavírus-fertőzés terjedési láncának visszakövetésében és a klinikai fejlesztés alatt álló vakcinajelöltek várható hosszú távú hatékonyságának előrejelzésében is segíthet.
A munka legfrissebb eredményei alátámasztják továbbá, hogy a koronavírus-fertőzés hazai második hulláma független a tavaszi viszonyoktól. Az akkor vizsgált nyolcvanöt minta elemzése azt mutatja, hogy a behurcolt fertőzések számos, egymástól független behozatalból származnak. Az eredmények szerint márciusban a hazánkban terjedő vírusváltozatok megegyeznek az az idő tájt Európa más országaiban is széles körben terjedő variánsokkal.
Megállapították azt is, hogy júliusban és augusztus elején nagy volt az új esetek között a külföldről behurcolt fertőzések aránya. Ezekből jelentős terjedési láncolatok alakultak ki, és az ősz elején megfigyelt napi esetszám-emelkedés jellemzően ezeknek köszönhető. A vírusváltozatok összehasonlító elemzése arra is egyértelműen rámutat, hogy amíg a hatékony korlátozások következtében a tavaszi első fertőzéshullám lokális maradt, addig ősszel már országos kiterjedésű láncolat is létrejött, ami alátámasztja, hogy a járványügyi korlátozások kulcsfontosságúak.
A vírus genetikai állománya ugyan folyamatosan változik, de ez viszonylag lassú folyamat. Ennek köszönhetően a kutatók úgy látják, az oltások fejlesztését egyelőre nem fenyegeti veszély, de a jövőbeli eseményekre való felkészülés szempontjából lényeges szerepe van az új változatok valós idejű követésének.
Mellékhatások nélkül
Legalább három hónapig véd a Moderna készítménye
A Moderna amerikai biotechnológiai cég koronavírus elleni védőoltásának hatására képződött antitestek az oltás után legalább kilencven napig nyújtanak védettséget – állapították meg kutatók a New England Journal of Medicine orvosi szakfolyóiratban megjelent tanulmányuk szerint. Mint írták, a védettség ennél minden bizonnyal még hosszabb, de ezek az első, több hónapra vonatkozó adatok, amelyeket egy tudományos folyóiratban is hitelesítettek. Az MTI szerint a közegészségügyi intézetek kutatói a kétféle antitestet a vakcina második adagjának beadása után kilencven nappal vizsgálták be. A második oltás 28 nappal követte az elsőt. A szakértők az antitestek kismértékű, várt szintű csökkenését tapasztalták a beoltott pácienseknél, de ez a szint így is magas volt, és meghaladta a Covid–19-betegségből felgyógyult egykori betegek vérében természetesen képződő antitestek szintjét. A kísérletek első szakaszában semmilyen nem kívánatos mellékhatást nem tapasztaltak.
(VB)
Röviden
OROSZORSZÁG: Moszkvában ma indul a tömeges védőoltás. A Szputnyik-V vakcinát – amely a fejlesztők szerint 95 százalékos hatékonyságú – hetven fővárosi felnőttrendelőben ingyenesen és önkéntes alapon fogják beadni első körben az egészségügyi, oktatási alkalmazottaknak és a szociális munkásoknak. Nem kaphatják meg a két injekcióból álló adagot például a hatvan évnél idősebbek és a várandós nők. Az országban egy nap alatt több mint 27 ezer új fertőzöttet azonosítottak, a halálos áldozatok száma 569-cel nőtt.
SZLOVÉNIA: Fenntartják a több mint egy hónapja tartó teljes zárlatot, és még decemberben országos tömeges tesztelésbe kezdenek. A kormány meghatározta az enyhítés lépéseit. Első körben, ha heti bontásban 1350 fő alá csökken az új fertőzöttek, valamint 1200 alá a kórházban kezelt betegek száma, részben újraindulhat a tömegközlekedés, kinyithatnak a múzeumok, a könyvtárak, a galériák, a fodrász- és szépségszalonok. A járvány kezdete óta csaknem ezerhatszázan hunytak el, az összes esetszám meghaladja a 80 ezret.
ROMÁNIA: Meghaladta a félmilliót a járvány kezdete óta diagnosztizált fertőzések, illetve a 12 ezret a halálos áldozatok száma. Egy nap alatt 8062 újabb esetet azonosítottak, ami több mint tíz százalékkal haladja meg az utóbbi két hét átlagát, ugyanakkor már egy hete csökkenő tendenciát mutat az aktív fertőzöttek száma. Péntekre 176 koronavírusos beteg vesztette életét. Statisztikák szerint november 12. óta fékeződik a járvány, a reprodukciós ráta akkor esett egy alá.
AUSZTRIA: Bécsben és két nyugati tartományban, Tirolban és Vorarlbergben megkezdődött a tömeges tesztelés, sőt a Salzburghoz tartozó Annaberg-Lungötz településen már le is zárult: itt hatvankét százalékos részvétel mellett 1148 ember között mindössze két pozitív esetet találtak. Napi 30-40 ezerrel kívánják emelni a tesztelési kapacitást tesztállomásonként. Ez csak Bécsben, ahol három helyszínen folyik a szűrés, 150 ezer elvégzett tesztet jelent majd naponta. Szakértők egy része kritizálta a terveket például azért, mert szerintük negatív eredmény esetén az emberek azt gondolhatják, hogy karácsonykor ugyanúgy ünnepelhetnek, mint a korábbi években.
A Worldometers.info adatai szerint világszerte a fertőzöttek száma meghaladta a 65,7 milliót. Több mint 1,5 millióan elhunytak, mintegy 45,5 millióan pedig meggyógyultak.
