Krónika

Hetven százalék feletti az oltási hajlandóság

Bár országonként eltérő a bizalom az új ellenanyagok iránt, ha lesz elérhető védőoltás, a megkérdezettek több mint fele három hónapon belül beoltatná magát

Miközben a világ országai igyekeznek minél hamarabb koronavírus elleni vakcinához jutni, egy kutatás szerint augusztus óta csökkent azok száma, akik beadatnák maguknak az oltást.

Hetven százalék feletti az oltási hajlandóság
A világjárvány legyőzésében csak az oltás segíthet
Fotó: AFP/Chandan Khanna

Világszerte tizenöt ország több mint 18 ezer felnőtt lakosát (Magyarország nincs közöttük) kérdezték meg a World Economic Forum és az Ipsos közös kutatásában. Átlagosan a felnőtt lakosság 73 százaléka mondta azt októberben, hogy ha lenne vakcina, beadatná azt magának. Három hónappal korábban még 77 százalék volt ez az arány.
Az oltásokkal kapcsolatos bizalom a tizenöt ország közül tízben, így például Kínában, Ausztráliában, Brazíliában vagy Spanyolországban is csökkent. Ám miközben Indiában, Kínában, Brazíliában öt emberből négy beadatná magának az oltást, addig Franciaországban csak a megkérdezettek fele döntene a vakcina mellett.

Adódik a kérdés, miért hezitálnak az emberek. A leggyakrabban két indokot említettek: az egyik a mellékhatások, a másik pedig az, hogy túl gyorsak voltak a klinikai vizsgálatok. Azok közül, akik nem adatnák be az oltást, Japánban tartanak leginkább a mellékhatásoktól, míg a brazilok és a spanyolok vélik úgy, hogy túl gyors a vakcinafejlesztés.
Ha mind a 15 országot nézzük, általánosságban tízből egy ember oltásellenes. Csaknem a megkérdezettek negyede szerint egyáltalán nem szükséges a vakcina, mert nagyon kicsi az esély rá, hogy megfertőződnek. Ugyanakkor ha lesz tömegesen elérhető oltás, ötvenkét százalék három hónapon belül beoltatná magát. A leglelkesebbek a mexikóiak, a brazilok és a kínaiak, míg a legelutasítóbbak a franciák és a spanyolok.

A kutatásban résztvevők 45 százaléka úgy vélte, az első vakcina hat hónapon belül elérhető lesz általános használatra, tizenhat százalék szerint viszont gyorsabban, három hónap alatt lesz oltás.

Szakértők szerint legalább a Föld lakosságának hetven százalékának kell immunissá válni a vírusra, hogy megállíthassuk a járványt, így hiába csökkent nyár óta a védőoltásba vetett bizalom, a hetven százalék feletti eredmény még így is bizakodásra adhat okot.

Hazai vakcinában bíznának a magyarok


Az Opinio által végzett reprezentatív kutatás szerint a magyar felnőtt lakosság 47 százaléka elutasította az oltás lehetőségét, 36 százalék még nem döntött, és mindössze 17 százalék adatná be magának. Elemzésük szerint leginkább a Magyarországon gyártott vakcinát fogadnák el. Más kérdőívet használva a Pulzus Kutató szintén reprezentatív kutatása azt mutatta ki, hogy a lakosság 53 százaléka elfogadná az oltást, ha az Európai Unió jóváhagyta azt, és 17 százalékuk semmilyen készítményt nem adatna be.
(VB)

Gyorsabb engedélyeztetés

Előny volt a briteknek a Brexit a vakcinaharcban

Több száz milliónyi adag covidvakcinát tudott gyorsan vásárolni az Egyesült Királyság és a Pfizer/BionTech vakcinája is hamar megkapta a zöldjelzést, köszönhetően annak, hogy a szigetországot nem kötik az uniós szabályok – nyilatkozta a brit The Telegraph-nak Hugo Fry, a párizsi központú Sanofi gyógyszeripari csoport brit ügyvezető igazgatója. Az Egyesült Királyság az első ország, amely előrendelt a vakcinából 40 millió adagot, és 358 millió adaghoz biztosított a hozzáférése. Fry rámutatott, az illetékes brit hatóság (MHRA) sürgősségi jelleggel engedélyezte a vakcinát, több hónapnyi munkát sűrített néhány hétbe. Ez nem csak egyszeri előny, Fry szerint a jövőben az Egyesült Királyság más fontos gyógyszerek esetében is „a sor elejére léphet”. A lap emlékeztetett, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) kifogásolta, hogy a britek a gyorsaság érdekében feláldozták a szigort, de az MHRA ezt határozottan tagadta. Hugo Fry szerint nem lehet kétségbe vonni, hogy az Egyesült Királyságban működik a világ egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő gyógyszeripari ellenőrző intézménye. A Sanofi egyébként maga is fejleszt covidvakcinát, reményeik szerint jövő júniusban indulhat meg a gyártása.
(ŐM)

Röviden


OLASZORSZÁG: December 21. és január 6. között megtiltják a tartományok közötti mozgást, ez alól csak a munkavégzés vagy súlyos egészségügyi indok lesz kivétel. December 25-én, 26-án és január 1-én pedig még a települések közötti mozgást is megtiltják. A kormány ugyanakkor lazít az üzletek nyitva tartási szabályain december 20-ig.
 

UKRAJNA: Ismét gyorsult a járvány terjedése, csütörtökre mintegy 14,5 ezer új beteget regisztráltak, viszont már második napja többen gyógyultak meg ennél. Sajtóhírek szerint a kormány január 2. és 23. között újra szigorítana, teljes zárlatban azonban nem gondolkodnak.


SZERBIA: Kezdeményezték a Pfizer és a BioNTech oltóanyagának forgalmazását, így az orosz Szputnyik-V vakcina mellett a német–amerikai szer is elérhetővé válhat az országban. Szerbia hamarosan húsz adag orosz vakcinát kap laboratóriumi tesztelésre. Ana Brnabic miniszterelnök szerint céljuk, hogy ne csak egyféle oltóanyag álljon rendelkezésükre.

A Worldometers.info adatai szerint világszerte 65,2 millió a fertőzöttek száma, több mint 1,5 millióan elhunytak, 45,2 millióan pedig meggyógyultak.