Krónika

Csak oltással vethetünk véget a járványnak

Koronavírus. Szó sincs arról, hogy az RNS-alapú vakcinák a génjeinket manipulálnák

Nem kell félnünk a vakcináktól, a koronavírus ellen fejlesztett oltások többsége modern, biztonságos technológiákon alapul – mondta Jakab Ferenc virológus egy online háttérbeszélgetésen, ahol részletesen bemutatta az oltóanyag-fejlesztésben használt technológiákat.

Csak oltással vethetünk véget a járványnak
Több technológia. Fehérjevakcinák, RNS-alapú vakcinák és vektorvakcinák
Fotó: AFP/Robyn Beck

Az elmúlt hetekben egyre több biztató hír érkezett a koronavírus elleni kísérleti vakcinák hatékonyságáról. Ennek ellenére – mint arra az Opinion reprezentatív kutatása rámutatott – a magyar társadalom 47 százaléka nem adatna be magának oltóanyagot, 36 százalék pedig még nem döntötte el. Ennek a trendnek a megfordítására online beszélgetést szervezett Constantin Tamás gyermekreumatológus Jakab Ferenccel, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontja víruslaborjának vezetőjével, hogy bemutassák az oltóanyagok működését, miért nem kell tartanunk tőlük.

A koronavírus elleni vakcinák fejlesztéséhez főként modern technológiákat alkalmaznak, amelyek felülírják a hagyományos módszereket. Ilyen hagyományos eljárások a vírusok legyengített változatát tartalmazó oltások, de Jakab Ferenc szerint ma ez nem releváns. Egy másik konvencionális módszer, amikor a vírust kémiai szerekkel inaktiválják, ennek köszönhetően nem tud fertőzést kialakítani, viszont immunválaszra ösztönzi a szervezetet. Ez utóbbival kísérletezik például a kínai SinoVac is, az oltások hatékonysága hetven százalék körül mozog.

A modern vakcinafejlesztések kapcsán három technológiáról beszélhetünk. Az első csoport a fehérjevakcinák csoportja. Ezek a készítmények egyetlen fehérjét tartalmaznak, amelyet laboratóriumokban állítanak elő. Ez a fehérje a szervezetbe jutva képes immunválaszt elindítani. Jelenleg húsz ilyen fejlesztés zajlik, hátrányuk, hogy előállításuk kifejezetten drága.

Rendkívül ígéretesek az RNS-molekulán alapuló vakcinák. Ezt a molekulát eredetileg rákkutatásban használták, a technológia alapjait egy magyar kutatónő, Karikó Katalin fektette le. Az RNS-alapú oltóanyagok szintetikusan juttatják be a szervezetbe a molekulát, amely arra készteti a sejteket, hogy legyártsák a vírusok azon fehérjerészét, amely kiváltja az immunválaszt. Vagyis ezáltal azokat a laboratóriumi folyamatokat, amelyeket a fehérjevakcinák igényelnek, meg lehet spórolni, ennélfogva az eljárás jóval olcsóbb. Hátrányuk viszont, hogy mínusz 70 Celsius-fokon lehet csak tárolni őket. A Moderna és Pfizer is ezt a technológiát alkalmazta, előbbié 94,5 százalékos, utóbbié 95 százalékos védettséget alakított ki, ami átütő siker Jakab szerint. Hangsúlyozta, az interneten terjedő álhírekkel ellentétben szó sincs arról, hogy a génjeinket manipulálnák az RNS-vakcinák.

A harmadik egy már bevált technológia, a vektorvakcinák csoportja: ezeknél egy, az emberi szervezet számára közömbös vírus genetikai állományába építik be a koronavírus fehérjét kódoló szakaszát, és ezt adják be. Ez úgyszintén nem okoz fertőzést és így tüneteket sem. Ezt alkalmazta az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca is közös oltóanyagánál, amelyhez a csimpánz adenovírus legyengített változatát használták.

Jakab Ferenc leszögezte, a történelem során számos betegséget sikerült már legyőznünk vakcinákkal, nem kell félnünk tőlük, hiszen szakemberek tömegei dolgoznak azon, hogy biztonságosak legyenek. A vakcinák életeket mentenek, és csak oltással vethetünk véget a járványnak – hangsúlyozta a virológus.

Újrateszteli oltóanyagát az AstraZeneca

Ismét klinikai vizsgálatnak vetik alá az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca fejlesztett oltóanyagát – írta a Bloomberg. Ismert, a készítmény a tesztek alapján átlagosan 70 százalékos védettséget nyújt: a tesztalanyok egy csoportja mindkét oltásnál teljes dózist kapott, míg a másik csoport felet, később pedig egy teljes dózist. Előbbi esetben 62, utóbbiban 90 százalék volt a védettség. Ám az AstraZeneca elhallgatta, hogy a második tesztcsoport adminisztrációs hiba okán kapott fél adagot, sőt a szükségesnél kevesebb ember került ebbe a kategóriába. Az újratesztelés során csak a 90 százalékos adagolást vizsgálják. A cég vezetője szerint mindez nem hátráltatja az engedélyeztetést, és szerinte nem is hibáztak, mert miután észrevették, mi történt, a tudósok ehhez igazították a kutatás menetét.

Röviden

OLASZORSZÁG: Öt tartományban enyhítenek a korlátozásokon. Lombardiában például megnyitnak az üzletek és újraindul a tantermi oktatás. A tízmilliós Lombardiában egy hónap alatt napi majdnem tízezerről a felére sikerült csökkenteni a naponta kiszűrt betegek számát. Az országban egy nap alatt több mint 28 ezer új fertőzöttet találtak.
 

UKRAJNA: Meghaladta pénteken a 16 ezret a napi új fertőzöttek száma, és egy nap alatt több mint kétezer beteg került kórházba. Magyarországot ismét a vörös zónába sorolták, azaz házi karanténba kell vonulniuk az innen érkezőknek, amelyet csak negatív PCR-teszteredménnyel függeszthetnek fel a határidő letelte előtt. 
 

HORVÁTORSZÁG: Ismét rekordot döntött a napi fertőzésszám, egy nap alatt 4080 ember tesztje lett pozitív, 48-an
pedig elhunytak. Zágrábban újabb szigorítások lépnek életbe karácsonyig: többek között bezárnak a kávézók, éttermek, edzőtermek és sportközpontok, az üzletek legfeljebb 22 óráig lehetnek nyitva.
 

OROSZORSZÁG: Először haladta meg a huszonhétezret az egy nap alatt regisztrált fertőzöttek száma, és csaknem ötszázan vesztették életüket péntekre. Megkezdődött az orosz fegyveres erők személyi állományának beoltása, több mint 400 ezren kapják majd meg a koronavírus elleni vakcinát. Eddig 2500 embert oltottak be.