Krónika
Felfedte lapjait az Oxfordi Egyetem
Átlagosan hetven, de alkalmazási módszertől függően akár kilencven százalékban alakíthat ki védelmet a brit kutatók AstraZenecával közösen fejlesztett oltóanyaga

Szinte menetrendszerűen érkeznek a különböző vakcinajelöltek klinikai teszteléséről érkező újabb és újabb bejelentések, hétfőn az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszeripari vállalat közölte, közös készítményük átlagosan hetven százalékban alakított ki védelmet, de az alkalmazási technikáktól függően elérheti akár a kilencven százalékot is. A kli-nikai vizsgálatok tömegtesztelési fázisában huszonnégyezer önkéntes vett részt. A kutatók azzal is kísérleteztek, milyen eredmények születnek, ha a két beadandó oltásból egyik alkalommal kisebb dózist kapnak a résztvevők. A következőkre jutottak: abban az esetben, ha mindkétszer nagy mennyiségű ellenanyagot kaptak a tesztalanyok, 62 százalékban bizonyult hatékonynak a szer. Ezt arra alapozzák, hogy a vizsgálatokat követően harmincan fertőződtek meg azok közül, akik a hatóanyagot tartalmazó vakcinát kapták meg, míg azok közül, akiknek placebót adtak, százegyen.
Ennél is eredményesebbnek bizonyult a vakcina abban a csoportban, amelynek tagjai először egy alacsonyabb, ötvenszázalékos hatóanyag-tartalmú, másodszor pedig egy teljes dózisú oltást kaptak. Ebben az esetben 90 százalékra emelkedett a hatékonyság. A két módszer alapján állapították meg a 70,4 százalékos hatékonysági arányt.
Az eredményeket kedvezően ítélték meg a szakértők, részint azért, mert ez a jelenleg használt influenzaoltásoknál hatékonyabb, részint azért, mert a beoltottak közül senkinél sem alakult ki súlyos Covid-19-betegség, senki nem szorult kórházi kezelésre és nem tapasztaltak olyan súlyos mellékhatást, amely megkérdőjelezné a vakcina biztonságosságát.
A vakcina a náthát okozó adenovírus legyengített változatát tartalmazza. A hatóanyag alapjául alkalmazott vírust genetikailag úgy módosították, hogy az emberi szervezetben ne tudjon teljesen kifejlődni. Az ilyen típusú oltások egyik legnagyobb előnye, hogy gyártásuk olcsóbb és gyorsabb, szállításuk pedig könnyebb, mert normál 2-8 Celsius-fok közötti hőmérsékleten tárolhatók.
A magyar kormány – a Janssen Pharmaceutica és a Pfizer által fejlesztett oltás mellett – az Oxfordi Egyetem vakcinájából korábban 6,5 millió darabot kötött le, ami 3 millió 270 ezer adagnak minősül a kétszeres oltás miatt.