Krónika

Az ország, amelyet mindkét hullám letarolt

Összegyűjtöttük, mi okozhatja, hogy Belgium lakosságarányosan nézve az egyik legsúlyosabban érintett állam a világon a fertőzések és a halálozások tekintetében is

A nagy népsűrűség, az ország elhelyezkedése az általánostól eltérő számítási módszer, és egy hibás tesztelési stratégia állhat többek között Belgium tragikus járványmutatóinak hátterében. Egy infektológus méhkaptárhoz hasonlította az államot ahol hatalmas az átmenőforgalom, és ez növeli a vírusveszélyt.

Az ország, amelyet mindkét hullám letarolt
A belga királyi pár, Mathilde királynő (balra) és Fülöp király (középen) egy covidos beteget látogat meg
Fotó: AFP/Eric Lalmand

A hivatalos adatok alapján a koronavírus által egyik legsúlyosabban érintett állam a világon Belgium. A 11,6 milliós lakosú országból az első és a második hullám alatt is a legrosszabb járványügyi mutatók érkeztek. Népességarányosan nézve itt a legmagasabb az áldozatok száma, jelenleg százezer főre 129,54 haláleset jut. Viszonyításként: az európai országok közül a második helyen Spanyolország áll, ott ez a szám 88,82, míg az Egyesült Királyság-ban 79,14.

Belgiumban eddig 15 196 áldozata van a járványnak. Egészen november 8-ig itt volt a legmagasabb az egy főre jutó fertőzésszám, október végén elérte a 23 ezret is az újonnan jegyzett esetek száma. Az elmúlt napok adatai alapján úgy tűnik, a helyzet némileg javult, de felmerül a kérdés, vajon miért produkált Belgium mindkét hullám során ennyire rossz számokat.

Az ország vezető infektológusa a Brussel Timesnak nyilatkozva egy méhkaptárhoz hasonlította az államot. Steven Van Gucht rámutatott, az Európa középpontjában elhelyezkedő Belgiumból a kontinens számos nagyvárosa elérhető autóval vagy vonattal, és emberek tömegei utaznak át az országon. Ezeket az utazásokat rendkívül nehéz monitorozni, már csak azért is, mert a határok mellett számos mellékutakon lehet bejutni az országba. Összehasonlításként Izlandot hozta fel példának, ahol a hatóságoknak lehetőségük van ellenőrizni, ki és mikor lép be az országba, hiszen oda csak repülőgéppel lehet eljutni, így a karanténszabályok betartatása is könnyebb.

Belgiumban ráadásul rendkívül nagy a népsűrűség. A reprodukciós ráta (ami azt mutatja, egy fertőzött átlagosan hány embernek adja át a vírust) természetszerűen magasabb, mint más országokban, de ebben feltehetően közrejátszanak azok a kevésbé jómódú negyedek, ahol jellemzően nagy számban élnek családok kis házakban – az országban ezek voltak ugyanis a leginkább sújtott régiók. Emellett az sem mellékes tény, hogy Belgium egy elöregedő társadalom.

A magas mortalitási rátát a hatóságok gyakran azzal magyarázták, hogy Belgiumban más módszert használnak az áldozatok számításakor. Elmondásaik szerint ők az úgynevezett többlethalálozásokat is számítják, azokat az eseteket, ahol tesztekkel nem erősítették meg, de valószínűnek tekintik, hogy a halálozásért a koronavírus a felelős.

A Washington Post a héten hosszas cikkben világított rá, hogy a belgiumi időseket ellátó szociális intézményekben – akárcsak az első hullám során – rengeteg áldozatot követel a vírus. Csak szeptember 1. óta az idősotthonokban élő emberek közül több mint kétezer hunyt el az országban, ami a periódusban jelentett haláleseteknek a 43 százaléka. A lap szerint emögött főként az áll, hogy októberben a tesztközpontok túlzsúfoltsága miatt a kormány úgy döntött, hogy kizárólag csak azokat szűrik, akik a Covid–19 tüneteit produkálják. Mivel ez alól az idősotthonok nem voltak kivételek, rengeteg addig tünetmentes ápoló kerülhetett közeli kontaktusba az ott élőkkel. Ezt a tesztelési stratégiát egészen a múlt hétig érvényben tartották.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom