Magyar biológus áll az ígéretes vakcina mögött

A biológus és partnere, Drew Weissmann immunológus 1998-ban kezdett kísérletezni az úgynevezett hírvivő RNS molekulával (mRNS), amely a szervezetünket alkotó DNS-szakaszokról informá­ciót szállít a sejteknek arról, milyen fehérjét kell készíteniük. Eredményeik alapján a későbbi kutatások egyértelműen bizonyították az elmúlt évtizedekben, hogy a molekula védelmet nyújthat különböző vírusfertőzések ellen. Az mRNS klinikai vizsgálatai a legelőrehaladottabb állapotban az onkológia és a kardiológia területén vannak, de a technológiát sok cég alkalmazni kezdte a vakcinagyártásban is.

Az mRNS-alapú oltóanyagok szintetikusan juttatják be a szervezetbe a molekulát. Ennek hatására a sejtek mintegy maguk gyártják le a koronavíruson lévő tüskefehérjéket, amelyek által a vírus a sejtekbe jut. Ez a fehérje önmagában tehát nem okoz fertőzést, viszont kiváltja azt az immunválaszt, ami alapján a szervezet elkezd ellenanyagokat termelni, és védettséget alakít ki.

Egy másik fontos előnye, hogy az ezzel a technológiával készült oltóanyagok hamarabb készíthetők el más típusú eljárásokhoz képest.

A Sanofi, a CureVac, illetve a Moderna biotechnológiai vállalatok azok, amelyek szintén mRNS-alapú vakcinákkal folytatnak klinikai vizsgálatokat, így a Pfizer és a BioNTech sikere előrevetíti annak a lehetőségét is, hogy hamarosan újabb oltóanyagjelöltek bizonyulnak hatékonynak.