Krónika

Reményre ad okot az új vakcina

Akár húszmillió emberhez is eljuthat év végéig a Pfizer és a BioNTech oltóanyaga – nem lesz egyszerű a logisztika

Több szempontból is rendkívül biztatók a Pfizer és a BioNTech vakcinájának előzetes eredményei. Számos kérdés azonban még megválaszolatlan, és további elemzéseket igényel.

Reményre ad okot az új vakcina
Vannak még kérdések. Nem tudni, mennyi ideig ad majd védelmet az oltás
Fotó: AFP/Dogukan Keskinkilic

Futótűzként terjedt el a hír hétfőn, hogy az amerikai Pfizer és a német BioNTech gyógyszergyártó vállalatok által fejlesztett koronavírus elleni vakcina a második oltást követően 28 nap alatt kilencvenszázalékos védettséget alakíthat ki. Ezzel először közöltek a nyilvánossággal eredményeket egy vakcinajelölt klinikai vizsgálatának utolsó fázisáról. De mit jelent ez a továbbiakban?

Megírtuk, a két cég oltóanyagának a harmadik tesztelési fázisban csaknem 44 ezren vettek részt: 50-50 százalékban oszlott meg, hogy ki kapott valóban oltást és ki placebót. Közülük eddig 94 résztvevőnél alakult ki koronavírus-fertőzés.

Az adatokhoz sem az önkéntesek, sem az orvosok, sem pedig a cégek végrehajtói nem fértek hozzá, azokat egy külső, független bizottság elemezte, így csak ők tudják, a 94 emberből hányan kaptak placebót. Ezek alapján állapították meg a 90 százalékos hatékonyságot, de jelezték, statisztikailag 164 megbetegedésre lenne szükség, hogy befejezhessék a kutatást, így lehetséges, hogy a végleges szám változni fog.

Az amerikai élelmiszer és gyógyszer adminisztrációs hatóság ötven százalékban határozta meg a minimális hatékonyságot ahhoz, hogy egy cég vészhelyzeti eljárással engedélyeztethesse oltóanyagát. Az influenza elleni vakcinák legjobb esetben is 40-60 százalékban hatásosak, vagyis ebben az összehasonlításban kifejezetten biztatók a Pfizer és BioNTech eredményei.

További jó hír, hogy egyetlen önkéntesnél sem alakult ki mellékhatás a tesztek során. A héten közölt adatok alapján viszont még számos kulcsfontosságú kérdés tisztázatlan. Nem derült ki például, hogy a vakcina mennyi időre alakít ki védelmet, hogy azoknál is hatásos-e, akik már egyszer elkapták a koronavírust, illetve működik-e az idősebb embereken. Ez utóbbi azért is fontos, mert korábbi klinikai kutatások azt mutatták, az idősebbek immunrendszere gyengébben válaszol a koronavírus-vakcinákra. Ahhoz, hogy ezeket megtudjuk, meg kell várnunk a nagymintás elemzést.

Több szakértő is felhívta a figyelmet, a maszkviselésre azután is szükség lesz, hogy a vakcinát megkapják a veszélyeztetett korosztályok. Az ő beoltásuk ugyanis nem elég ahhoz, hogy kialakuljon általános védettség a társadalomban.

A Pfizer vezetősége már kérvényezte a készítmény engedélyeztetését, amit valószínűleg a veszélyeztetett csoportok számára jóvá is hagynak év végéig. Addigra a cég 30-40 millió dózist képes előállítani, ami mivel kétszer kell beadni az oltást 15-20 millió embernek lesz elegendő. Emellett az oltóanyagok szétosztása logisztikai nehézségek elé is állítja majd a világot, a The Guardian például arra hívja fel a figyelmet, a szert mínusz 80 Celsius-fokon kell tárolni, ami még a fejlett országokban is kihívást jelenthet.

A Pfizer és a BioNTech kutatásai­val egy időben több hármas fázisú tesztelés zajlott, így a közeljövőben várhatóan újabb vállalatok, például az amerikai Moderna cég, állnak majd elő eredményeikkel.

Lezárultak a tárgyalások az EU-val

Az Európai Bizottság lezárta a vakcinabeszerzésről szóló tárgyalásait a Pfizer és a BioNTech vállalatokkal – közölte Eric Mamer, a bizottság szóvivője. Az uniós biztosok szerdán hagyhatják jóvá a megállapodást. Amennyiben ez megtörténik, a tagállamok dönthetnek arról, milyen mennyiségben kívánnak oltóanyagot vásárolni az EU által aláírt szerződés alapján. Sztella Kiriakídisz egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős biztos tegnap közölte, az uniós bizottság terve szerint a rendelkezésre álló vakcinát arányosan fogják elosztani az egyes államok között. Ursula von der Leyen bizottsági elnök hétfőn azt közölte, hamarosan akár háromszázmillió adagot is vásárolhatnak az oltóanyagból.

Röviden

ROMÁNIA: Hétfőtől éjjeli 23 és hajnali 5 óra között csak azok léphetnek büntetlenül az utcára, akik munkahelyi igazolással vagy saját felelősségre megírt nyilatkozattal igazolják, hogy munkavégzés, halaszthatatlan orvosi ellátás, gyógyszerbeszerzés, rászorulók gondozása vagy a családban történt haláleset miatt hagyják el lakhelyüket. Több mint ezer embert megbírságoltak a kijárási tilalom megsértése miatt. Keddre minden eddiginél több, százhetvenhét ember vesztette életét, és több mint hétezer-háromszáz embernél mutatták ki a fertőzést. A Covid-kórházak intenzív osztályain országos szinten rendelkezésre álló helyek csaknem kilencven százaléka betelt.

UKRAJNA: Tízezer fölötti új fertőzöttet azonosítottak keddre. Csaknem kétszázan elhunytak. Sürgetik az úgynevezett hétvégi karantén bevezetését, amikor is az élelmiszerboltokon és a gyógyszertárakon, valamint a közösségi közlekedésen kívül semmi más nem működhet.

FRANCIAORSZÁG: Abban a kilenc nagyvárosban, ahol már október közepén éjszakai kijárási tilalom lépett életbe, javultak a járványmutatók, de országos szinten a második hullám még nem érte el a tetőzését. Hétfőn több mint húszezer új fertőzöttet azonosítottak.

CSEHORSZÁG: Enyhülni látszik a járványhelyzet, mutatkozik a szigorítások hatása. Egy nap alatt 6048 fertőzést mutattak ki, ez az elmúlt négy hét legalacsonyabb hétköznapi száma. Az elmúlt héten naponta kétszázan hunytak el, hétfőn viszont csak 95-en.

OROSZORSZÁG: Moszkvában január közepéig újabb korlátozásokat vezetnek be, távoktatásra térnek át az egyetemek és főiskolák, az éttermek és szórakozóhelyek éjjel 11-től reggel hatig nem szolgálhatnak ki vendégeket. Putyin elnök hatékonynak és biztonságosnak nevezte a két eddig bejegyzett orosz vakcinát, és elmondta, hamarosan egy harmadikat is regisztrálni fognak.

Kapcsolódó írásaink