Krónika

Fel kell készülnünk a járványok korára

Kockázatos lehet, hogy az állatokban keringő vírusok átkerülnek az emberre

Csak idő kérdése volt, mikor alakul ki koronavírus-világjárvány – jelentette ki a magyar tudomány ünnepén Jakab Ferenc virológus, aki a pandémiák elleni lehetséges védekezésről, vírusmutációról, a vakcinafejlesztésekről és az oltásellenesség veszélyeiről is szót ejtett előadásában.

Fel kell készülnünk a járványok korára
„Az oltást ellenzők a maguk és mások egészségét is veszélyeztetik”
Fotó: PTE

Mit tanultunk a koronavírus-járványból? címmel tartott online követhető előadást Jakab Ferenc virológusprofesszor, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontja víruslaborjának vezetője a 2020-as magyar tudomány ünnepén. A szakértő egy határozott tételmondatra alapozta gondolatmenetét, kijelentve, a következő években egyre több és egyre súlyosabb járvánnyal kell szembenéznie a világnak. „A járványok korát fogjuk élni” – fogalmazott.
Mint kifejtette, a fertőző betegségek jelentős része a vadállatok között folyamatosan cirkulál. Ezek időnként áttevődnek a háztáji állatokra, onnan pedig akár az emberre is.

Ilyen kisebb, helyi jellegű járványok rendszeresen kialakulnak, de ezeket általában sikerül csírájában elfojtani. Ennek a következő szintje egy olyan világjárvány, mint a mostani. A zoonózisok – azok a fertőzések, amelyek gerinces állatról valamilyen módon emberre terjednek át – jelen tudásunk szerint a humán betegségek csaknem 60 százalékáért felelősek. Az újratámadó fertőzések – mint például az influenza – legalább 75 százaléka állati eredetű.

New York-i kutatók egy 2018-as tanulmányban szerológiai adatok alapján már arról számoltak be, hogy a kínai Jünnan tartományban mindennapos, hogy emberek megfertőződtek denevérek által terjesztett koronavírussal. „Csak idő kérdése volt, mikor alakul ki koronavírus-világjárvány” – fogalmazott Jakab, aki szerint a pandémia kialakulásának legfőbb oka a globális mozgás, amely során egy – főként cseppfertőzéssel terjedő – vírus széthurcolása nagyon könnyű.
Veszélyforrásként említette az élelmiszer-feldolgozásban történt változásokat is, mondván, ma már minden ország exportál és importál egyaránt termékeket. Itt külön kiemelte az élőállat-piacok szerepét, ahol gyakran vadállatok húsát is árusítják. Egyebek mellett még a népességnövekedés és az urbanizáció okozta erdőirtásokra is figyelmeztetett. Mint mondta, amikor egy erdőt kivágnak, hogy településeket hozzanak létre a helyükön, az addig ott élő állatok nem vándorolnak el, beszöknek az emberlakta területekre, és fertőzéseket indíthatnak el.

A virológus úgy véli, a potenciális járványok ellen csakis akkor tudunk fellépni, ha idejében felfedezzük és vizsgálni kezdjük a fertőzéseket, hiszen csak az ellen tudunk védekezni, amit már ismerünk. Hozzátette, a jelenlegi járványhoz kötődő kutatások ennyiben könnyített helyzetben vannak, hiszen a korábbi koronavírusok alapján már volt előzetes tudásunk a kórról.

Kérdésekre válaszolva Jakab Ferenc elmondta, jelenleg nem tudni, ha lesz vakcina, azt évente újra be kell-e adni majd. Mint mondta, ez elsősorban attól függ, mennyire lesz tartós az oltóanyag által kialakított immunválasz. A koronavírus változóképessége messze nem olyan nagy, mint az influenzavírusoké, utóbbinál ezért van szükség az éves oltásra. Elmondta azt is, nem kell tartanunk a mutációktól, minden biológiai rendszer változik. Amíg a mutálódás nem okoz változást a vírus fertőzési mechanizmusában, addig mindössze egy szimpla betűcsere a kór genetikai állományában. Eddig semmi nem utal arra, hogy a SARS–Cov–2 drasztikusan mutálódott volna.

Egy másik kérdésre leszögezte, ha elérhető lenne itthon bármely, akár az orosz vagy a kínai vakcina, elsőként sátorozna le az oltóközpont előtt, hogy beadassa magának.

A legígéretesebbnek az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca által közösen fejlesztett készítményt nevezte. „A történelemben számos fertőző betegséget vakcinálással tudtunk leküzdeni. Nem lesz ez másképp a jövőben sem. Mindenkit szeretnék megkérni arra, hogy az oltás- és vakcinaellenességet egyszer és mindenkorra felejtse el. Nemcsak saját magát, de embertársait is rettentő módon veszélyezteti” – hangsúlyozta Jakab Ferenc.

Vírust terjesztenek a dán nyércek


Tizenkét emberben találták meg a vírus egyik mutációját Dániában, nyércek fertőzték meg őket. Az eset miatt 17 millió nyércet mészárolnak le Dániában. A miniszterelnök, Mette Frederiksen attól tart, hogy a mutáció akadályozza majd a vakcina hatékonyságát, ezért elejét akarja venni a terjedésnek. Frederiksen szerint a helyzet nagyon komoly, már több hónapja előfordultak nyércekhez kapcsolódó esetek. Dánia egyébként Európa legnagyobb nyércszőrmeexportőre, az országban több mint ezer nyércfarm található.
(FP)

A Worldometers.info adatai szerint világszerte 48 millióan fertőződtek meg. Több mint 1,2 mil­lióan elhunytak, mintegy 34,4 millióan pedig meggyógyultak. 

Kapcsolódó írásaink