Krónika

Újabb érv a maszkok mellett

A fertőződés és a betegség kialakulása attól is függ, hogy a szervezet mekkoradózisban találkozik a vírussal – mutatott rá lapunknak Kacskovics Imre immunológus

Az állatkísérletek azt mutatják, hogy a szervezetbe bekerülő vírusrészecskék számától is függ, kialakul-e fertőzés és súlyos betegség. Egyes kutatók abban bíznak, a maszkviselés és az emiatt kisszámú vírussal találkozás egyes esetekben akár a vakcinák szerepét is betöltheti.

Újabb érv a maszkok mellett
A szakértők hangsúlyozzák, a védekezés egyik legfontosabb eleme a maszkviselés
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

Év elején, amikor már látszott, hogy a koronavírus az egész világot érinteni fogja, a nyilvánosságban sok vita zajlott arról, a maszkviselés kötelezővé tétele vajon megfelelő eszköz lesz-e a járvány ellen. Mostanra viszont a politikai vezetők és a mögöttük álló tudományos szakemberek egyöntetűen amellett foglalnak állást, hogy egy hatékony vakcina elkészültéig ez az egyik legfontosabb eleme a védekezésnek.

Lapunk megkeresésére Kacskovics Imre immunológus rávilágított a maszkok eleddig talán kevésbé ismert előnyére is. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának dékánja szerint az eddigi kutatások alapján jelentős szerepe lehet annak, hogy az egyes emberek mekkora dózisban kerülnek kontaktusba a vírusrészecskékkel. A szervezetbe bejutó kórokozók számán is múlhat ugyanis, hogy kialakul-e fertőzés egy adott emberben, illetve amennyiben igen, mennyire lesz súlyos.

Állatkísérletek alapján a kutatók azt feltételezik, ha valakit kisszámú vírus fertőz meg, a vele született immunválasz képes lehet viszonylag hamar fellépni a kórokozók ellen, így azok nem okozhatnak betegséget. Értelemszerűen minél nagyobb dózisban találkozik valaki a koronavírussal, annál nagyobb az esélye a betegség kialakulásának, illetve hogy annak súlyosabb lesz a lefolyása.

„Azért kell óvatosan fogalmaznunk, mert mindez az adott embertől is függ, az ugyanis egyénenként eltérő, hogy kinél mekkora dózis okoz súlyos vagy kevésbé súlyos betegséget. Az egyes emberek között óriási a szórás e tekintetben, nem lehet átlagot vonni” – fogalmazott a kutató. Hozzátette, a tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy vannak bizonyos rizikófaktorok. Tipikusan ilyen például a dohányzás, a cukorbetegség, az elhízottság, amelyek esetén megnő az esélye annak, hogy valakinél kisebb dózis is súlyosabb betegséget okozhat.

A kérdés pontosabb vizsgálatára a kutatóknak nincs lehetőségük, mégpedig etikai megfontolásból: ehhez embereket kellene szándékosan kisebb-nagyobb dózisokkal megfertőzniük. A már pozitív személyek sem alkalmasak e kérdés eldöntésére, hiszen náluk már nem tudnak visszakövetkeztetni arra, mikor és mennyi vírusrészecskével fertőződtek meg. Állításaikat csak állatkísérletekre tudják alapozni.

A fentiek alapján válik fontossá a maszkviselés: mint Kacskovics Imre rámutatott, a védőmaszk azáltal, hogy kiszűri a szervezetbe potenciálisan bekerülő vírusrészecskék jelentős részét, annak a valószínűségét is csökkenti, hogy kialakuljon egyáltalán a fertőződés vagy súlyos betegség. Emellett a kutatók abban is bíznak, ha valaki a maszknak köszönhetően időnként kis mennyiségű vírusrészecskével kontaktusba kerül, a szervezet képes immunválaszt kialakítani és ezáltal egy nagyobb dózist önmagától leküzdeni. Ez lényegében az élő, gyengített kórokozókkal dolgozó vakcinák mechanizmusának felel meg.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom