Krónika
Nem sprintre, hanem maratonra kell készülni
Egy hónapos, online követhető rendezvénysorozattal várja idén az érdeklődőket magyar tudomány ünnepe során az MTA. Az esemény második napján orvosok, kutatónők osztották meg tapasztalataikat, kutatási eredményeiket a pandémia kapcsán.
Az első hullám Magyarországon július közepéig tartott, körülbelül 4300 megbetegedést és hatszáz halálesetet követelt, majd augusztus elején mutatkoztak a második hullám jelei egy pápai gócpont kapcsán – erről beszélt Oroszi Beatrix, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezető epidemiológusa. Ekkor a reprodukciós mutató egy fölé, majd az augusztus 20-i hosszú hétvége után kettő fölé emelkedett, és már akkor jelezték a szakemberek, hogy az esetszám jelentősen meg fog ugrani. Ez látható manapság.
Az elmúlt napokban regisztrált négyezres, négyezer közeli esetszámnál valószínűleg jóval több fertőzött van az országban. A járvány második hulláma sokkal, de sokkal nagyobb, mint az első – szögezte le. Hozzátette, még nem vagyunk a járvány csúcsán, további emelkedés várható.
A járvány terjedését tudományos szempontból a reprodukciós számmal (R) mérik, ez azt mutatja meg, egy ember átlagosan hány másiknak adja tovább a fertőzést. Ha ez egynél nagyobb, akkor járvány van, ha az R érték egy körül van, akkor stagnál, ha egynél kisebb, akkor pedig lecseng. Ha nincsenek szigorítások, azaz nem avatkozunk be, az R-érték 2, 2,5 vagy akár 3 is lehet, ha egy alá tudjuk csökkenteni, akkor kontroll alatt tudjuk tartani.
Ez folyamatosan változik az intézkedésekkel, és a viselkedésünkkel befolyásolható – mondta Oroszi Beatrix. Hangsúlyozta, nincs egyetlen olyan módszer, amely önmagában elég lenne a járvány megfékezéséhez, intézkedések kombinációjára, négyszintű stratégiára – kontaktusok csökkentése, fertőzöttek felkutatása, betegek elkülönítése, egyéni védelem – van szükség. Ennek része például a nyitvatartás idejének csökkentése, a maszkhasználat vagy a távolságtartás.
„Maratonra kell készülni, nem sprintre” – fogalmazott. Mint mondta, drasztikus intézkedésekkel ugyan el lehet fojtani a járványt, de hosszú távon ezeket nehéz tolerálni, és ha fölengedik őket, a vírus újra terjedni kezd. A lezárások-felengedések ördögi köréből úgy lehet kikerülni, ha a négyszintű stratégiát hosszú távon, fenntartható módon valósítjuk meg – zárta elődását.
Az epidemiológus egy későbbi kerekasztal-beszélgetésen arról is beszélt,hogy az ázsiai országok, például Kína azért jobbak a járványkezelésben, mint Európa vagy az Egyesült Államok, mert sokat tanultak a 2003-as SARS-járványból. Óriási erőforrásokat tudnak mozgósítani mind járványügyi szakemberek, mind laborkapacitás terén. Példaként említette, hogy a kínai Vuhanban ötvenmillió embert zártak karanténba, illetve képesek tízmillió embert néhány nap alatt letesztelni.
