Krónika

Nem sprintre, hanem maratonra kell készülni

Nők a tudományban: Kutatónők a járvány frontvonalában címmel rendezett konferenciát és kerekasztal-beszélgetést a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a magyar tudomány ünnepe kapcsán. Oroszi Beatrix orvos-epidemiológus, járványügyi szakértő hangsúlyozta, még nem vagyunk a második hullám csúcsán.

Nem sprintre, hanem maratonra kell készülni
Oroszi Beatrix orvos-epidemiológus, járványügyi szakértő
Fotó: Youtube

Egy hónapos, online követhető rendezvénysorozattal várja idén az érdeklődőket magyar tudomány ünnepe során az MTA. Az esemény második napján orvosok, kutatónők osztották meg tapasztalataikat, kutatási eredményeiket a pandémia kapcsán.

Az első hullám Magyarországon július közepéig tartott, körülbelül 4300 megbetegedést és hatszáz halálesetet követelt, majd augusztus elején mutatkoztak a második hullám jelei egy pápai gócpont kapcsán – erről beszélt Oroszi Beatrix, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezető epidemiológusa. Ekkor a reprodukciós mutató egy fölé, majd az augusztus 20-i hosszú hétvége után kettő fölé emelkedett, és már akkor jelezték a szakemberek, hogy az esetszám jelentősen meg fog ugrani. Ez látható manapság.

Az elmúlt napokban regisztrált négyezres, négyezer közeli esetszámnál valószínűleg jóval több fertőzött van az országban. A járvány második hulláma sokkal, de sokkal nagyobb, mint az első – szögezte le. Hozzátette, még nem vagyunk a járvány csúcsán, további emelkedés várható.

A járvány terjedését tudományos szempontból a reprodukciós számmal (R) mérik, ez azt mutatja meg, egy ember átlagosan hány másiknak adja tovább a fertőzést. Ha ez egynél nagyobb, akkor járvány van, ha az R érték egy körül van, akkor stagnál, ha egynél kisebb, akkor pedig lecseng. Ha nincsenek szigorítások, azaz nem avatkozunk be, az R-érték 2, 2,5 vagy akár 3 is lehet, ha egy alá tudjuk csökkenteni, akkor kontroll alatt tudjuk tartani.

Ez folyamatosan változik az intézkedésekkel, és a viselkedésünkkel befolyásolható – mondta Oroszi Beatrix. Hangsúlyozta, nincs egyetlen olyan módszer, amely önmagában elég lenne a járvány megfékezéséhez, intézkedések kombinációjára, négyszintű stratégiára – kontaktusok csökkentése, fertőzöttek felkutatása, betegek elkülönítése, egyéni védelem – van szükség. Ennek része például a nyitvatartás idejének csökkentése, a maszkhasználat vagy a távolságtartás.

„Maratonra kell készülni, nem sprintre” – fogalmazott. Mint mondta, drasztikus intézkedésekkel ugyan el lehet fojtani a járványt, de hosszú távon ezeket nehéz tolerálni, és ha fölengedik őket, a vírus újra terjedni kezd. A lezárások-felengedések ördögi köréből úgy lehet kikerülni, ha a négyszintű stratégiát hosszú távon, fenntartható módon valósítjuk meg – zárta elődását.

Az epidemiológus egy későbbi kerekasztal-beszélgetésen arról is beszélt,hogy az ázsiai országok, például Kína azért jobbak a járványkezelésben, mint Európa vagy az Egyesült Államok, mert sokat tanultak a 2003-as SARS-járványból. Óriási erőforrásokat tudnak mozgósítani mind járványügyi szakemberek, mind laborkapacitás terén. Példaként említette, hogy a kínai Vuhanban ötvenmillió embert zártak karanténba, illetve képesek tízmillió embert néhány nap alatt letesztelni.

Kapcsolódó írásaink