Pörköltből székelykáposzta – így étkezünk járvány idején

A tavaszi veszélyhelyzet alatt az volt a jellemző, hogy valamivel jobban figyeltünk a táplálkozásunkra, változatosabban állítottuk össze az étrendünket, több időt töltöttünk a konyhában főzéssel. Az elfogyasztott adagok nagyságát nem csökkentettük, de gyakrabban is ettünk. Ráadásul jelentősen csökkent a fizikai aktivitásunk – mondta lapunknak Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője.

Az egyesület a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) és a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának Marketing és Kereskedelem Intézetével együtt a járvány első hullámában készített reprezentatív kutatást arról, hogyan változott a magyar társadalom táplálkozása a veszélyhelyzet idején.

Eredményeik szerint a társadalom közel fele kevesebbet mozgott a veszélyhelyzet alatt, mint a járvány előtt. A válaszadók negyede plusz kilókat szedett fel. Akik híztak, azok több mint három kilogrammot, sőt kilenc százalék négy kilónál is többet jelölt meg a kérdőívben. Ez akkora mennyiség, hogy ehhez már nagy akaraterő kell, hogy valaki lefogyjon – magyarázta Antal Emese.

Minden tízből csak egy ember fogyott. Akik fogytak, azoknak 3,7 kilogrammal csökkent a testsúlyuk. Összességében az egész lakosságnál az átlagos testsúlyváltozás plusz egy kilogramm volt fejenként.

A kutatásból kiderült az is, hogy azok, akik egészségtudatosabbnak vallják magukat, könnyebben bedőlnek az olyan tévhiteknek, mint például, hogy a fokhagyma vagy az alkohol megvéd a koronavírustól, és ez probléma – hangsúlyozta a szakértő.

A karanténidőszakban pánikhangulat volt, utána kicsit felszabadultunk. Nyáron visszaállt a rend, a fizikai aktivitásunk is növekedett. Most megpróbálunk együtt élni a vírussal, így jelenleg nem a felhalmozás jellemző, viszont sokan átálltak online vásárlásra. Ugyanakkor a környező országokban elkezdődtek a lezárások, korlátozások, ha ez itthon is bekövetkezik, akkor elképzelhető, hogy újra változik a magyarok hangulata is – véli a dietetikus.

A járvány második hullámában is az immunrendszer támogatása a lényeg, ezen belül az egészséges táplálkozás, illetve főleg a C- és D-vitamin megfelelő bevitele. A betegség lefolyása ugyanis súlyosabb lehet azoknál, akiknek alacsony a D-vitamin szintje, és sajnos a magyar lakosság nagy része, a gyerekeket is beleértve, D-vitamin hiányos. A D-vitamin-szükségletünket a fényszegény őszi-téli  időszakban nem tudjuk az ételekkel fedezni, ezért plusz vitaminbevitelre van szükség. Fontos a megfelelő fehérje- és folyadékbevitel, a teljes kiőrlésű gabonák, a rostok, valamint a probiotikumok fogyasztása. Utóbbit megtaláljuk a joghurtokban vagy az erjesztett savanyúságban – sorolta Antal Emese.

Sokszor hangsúlyozzák azt is, hogy az elhízottaknál, ha elkapják a koronavírust, nagyobb az esély a különböző szövődmények kialakulására.

Ha valaki elhízott, jól teszi, ha nekiáll fogyni a járvány idején, de csak heti fél–egy kiló a súlycsökkenés megfelelő mértéke. Ha valaki 3–4 kilót fogy hetente, kimeríti szervezete tartalékait, és a leadott súly utána könnyebben visszajöhet. A nem megfelelően összeállított fogyókúra rizikót jelent – hangsúlyozta.

Szintén a veszélyeztetettek közé tartoznak azok, akiknek krónikus alapbetegük – magas vérnyomás, cukorbetegség, szív- és érrendszeri, daganatos betegség – van, az ő terápiájuknak fontos része a diéta. Ezért nekik ezt folyamatosan be kell tartaniuk a járvány alatt is.

A karanténidőszak pozitív változást is hozott a táplálkozás és az életmód bizonyos területein – tette hozzá a dietetikus. Átmentettünk egyes jó szokásokat: bevásárlólistával megyünk vásárolni, megtanultuk a maradékokat okosabban, gazdaságosabban felhasználni. Például egy megmaradt pörköltből másnap székelykáposztát készíteni, vagy jobban odafigyelni a konyhában, mi kerül a család asztalára.