Krónika

Nem a vakcinától van félnivalónk, hanem a vírustól

Koronavírus. Az oltásellenes mozgalmak az ismerethiányt összeesküvés-elméletekkel, gyanakvással próbálják kompenzálni, miközben megoldást még soha nem tudtak javasolni

A koronavírus-világjárvány hatására olyan fogalmakat ismerhettünk meg, mint antitest, vírusreprodukciós-ráta, citokinvihar. Van azonban olyan terület, amelyre a szakértőkön kívül mások nem merészkednek, ez pedig a gyógyszer- és a vakcinafejlesztés területe. A Századvég felmérése azt mutatja, a magyarok többségének nincs ellenérzése a védőoltásokkal szemben, bár kivárnának annak beadatásával.

Nem a vakcinától van félnivalónk, hanem a vírustól
A közvélemény keveset tud a szigorú tesztelési procedúráról
Fotó: MH/Papajcsik Péter

Mivel a különböző vakcinakutatások és -fejlesztések általában a szélesebb közvélemény figyelmétől távol, bonyolult szakmai protokollok és szigorú hatósági ellenőrzés mellett zajlanak, így nem meglepő, hogy az oltóanyag-ellenes mozgalmak könnyű célpontjává válhatnak. Ezeknek a mozgalmaknak közös jellemzőjük, hogy az ismerethiányt gyanakvással és különféle összeesküvés-elméletekkel próbálják kompenzálni. Ugyanakkor a Századvég 2019. júniusi közvélemény-kutatásának eredménye szerint hazánkban a megkérdezettek meghatározó többségének (91 százalékának) nincs ellenérzése a védőoltásokkal szemben, míg az ellenzők tábora ebben az esetben elenyésző (7 százalék).

A Századvég 2020 októberében ezer fő reprezentatív megkérdezésével készült közvélemény-kutatása alapján a magyarok elsöprő többsége (90 százaléka) szerint ingyenessé kell tennie a magyar kormánynak a koronavírus elleni védőoltást. A többség elsősorban a várhatóan forgalomba kerülő vakcinák esetleges mellékhatásaitól tart, és a „jobb félni, mint megijedni” elv alapján inkább kivárnának a védőoltás beadatásával. Mindez érthető – ha nem is helytálló – reakció egy olyan ismeretlen és szakmailag nehéz terület esetén, mint a vakcinafejlesztés.

A médiában sajnálatos módon sokszor összefolynak a kellő szakmai dokumentációval nem rendelkező és a krónikus betegeknek nem ajánlott orosz vakcinával kapcsolatos hírek, illetve a WHO által is kontrollált és szakmailag részletesen dokumentált kutatások. Fontos azonban tudni, hogy az óvatosságra intő hírek a negyvenkét klinikai tesztelési fázisban lévő készítmény közül egyre vonatkoztak. Az Európai Unió területén ez a kellő tesztelésen még át nem esett védőoltás nem hozható forgalomba, és a magyar kormány is elkötelezett a legígéretesebb és legbiztonságosabb készítmény beszerzése mellett, így az uniós vakcinaelosztási rendszerhez csatlakozva jelentett be igényt ötmillió adag védőoltásra.

Jelenleg tizenegy vakcinajelölt tesztelése tart a széles körű, úgynevezett III. tesztelési szakaszban, egyenként jellemzően 30 ezer önkéntes bevonásával. Egyes jelöltek tesztelése már július óta tart, a végéhez közeledik, így már egyenként is több tízezres, összességében pedig már százezres nagyságrendben kapták meg emberek a védőoltást. Nincs szó tehát arról, hogy úgy helyeznének forgalomba védőoltást, hogy a szakemberek és a hatóságok nem végzik el a szokásos vizsgálati eljárásokat. Ez azt is jelenti, hogy mire egy vagy több oltóanyag elérhetővé válik, addigra már a nagy számban elvégzett kísérleteknek köszönhetően rengeteg ember vakcinálására fog sor kerülni.

Az, hogy keveset tud a közvélemény a tesztelési procedúráról, nem annak a jele, hogy ne lenne átlátható a folyamat. Mindössze azt jelenti, hogy a szélesebb közvélemény számára túl száraz szakmai anyagokról van szó, de például jelenleg is bárki hozzáférhet minden vakcinajelölt valamennyi tesztelési fázisának főbb adataihoz.

A klinikai vizsgálatok felgyorsítása nem a szakmai szabályok átlépését jelenti. Valamennyi jogi, hatósági és szakmai kritérium ugyanúgy érvényben van, mint a járvány előtti években. Éppen ezért nincs még forgalmazásra jóváhagyott védőoltás, pedig a szakmai biztonsági szabályok áthágásával már most elérhető lenne a vakcina. Ahol gyorsítani lehet az engedélyeztetési folyamatokon, az az adminisztráció és a szervezés. Ha pedig a felelősség kérdését nézzük: egy sikeres és időben engedélyezett vakcina hatalmas presztízst jelenthet a kutatóintézetnek, a gyártó vagy támogató cégnek egyaránt. Ugyanakkor az esetleges kudarc vagy a biztonságosságot érintő negatív hír olyan károkat okozhat egy cégnek, amelyeket senki sem mer megkockáztatni. Így a gyógyszercégeknek az üzleti érdekük is az, hogy csak akkor hozzák forgalomba a készítményt, ha átment minden szokásos szakmai ellenőrzésen, vagyis üzletileg csak a jó vakcina lesz kifizetődő. Ugyanakkor amikor a védőoltásról döntünk, tudnunk kell azt, hogy ha csak a lakosság fele oltatja be magát, az nem elég önmagában a nyájimmunitás kialakulásához, amely a vírus fokozatos eltűnéséhez vezetne.

Végül pedig talán a legfontosabb szempont, ami mindig kimarad a vírustagadók és oltásellenesek elméleteiből: míg kétkedést, gyanakvást igen, megoldást azonban soha nem tudtak szállítani. Eddig még egyetlen ilyen típusú mozgalom sem árulta el, hogy mi a végső fegyver egy ilyen világjárvánnyal szemben.

Télen elkezdődhet Oroszország tömeges oltása

Jelenleg öt helyszínen zajlik a Szputnyik V orosz vakcina tömegtermelése, a tömeges oltások november végétől, december elejétől kezdődhetnek meg – jelentette be Vaszilij Ignatyev, a készítményt gyártó R-Pharm gyógyszergyár vezérigazgatója. Az augusztusban bejegyzett Szputnyik V tömegtesztelése jelenleg is zajlik negyvenezer önkéntesen Moszkvában, illetve ezzel párhuzamosan már oltják a veszélyeztetett csoportokat, köztük a pedagógusokat és az egészségügyi dolgozókat is. Oroszországban két másik vakcinát is vizsgálnak párhuzamosan: a Vektor kutatóközpont EpiVacCorona nevű készítményének hatékonyságát ugyancsak negyvenezer emberen tesztelik, míg a Csumakov Intézet oltóanyagának kísérletei hétfőn kezdődtek meg háromszáz emberen. Hogy a vakcinára mekkora szükség van, jól mutatja, hogy Oroszországban tegnapra több mint tizenhatezer újabb fertőzöttet találtak.
(VB)

Kétmilliárd vakcinát osztanának szét 2021 végére

Száznyolcvannégy ország csatlakozott eddig a koronavírus elleni védőoltásokhoz való méltányos hozzáférés biztosítását célzó kezdeményezéshez, a COVAX-hoz – közölte az WHO főigazgatója. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz szerint a világjárvány aggasztó szakaszba lépett. Figyelmeztetett, hogy az északi féltekén küszöbön álló tél és az új fertőzöttek számának gyors növekedése miatt a következő pár hónap igen nehéz lesz, különösen Európában és Észak-Amerikában. Michael Ryan, a WHO veszélyhelyzeti igazgatója megjegyezte, hogy Európa és Észak-Amerika példát vehet az ázsiai–csendes-óceáni térségről, ahol először ütötte fel a fejét a járvány, s most a legkevésbé érinti a koronavírus, mert a fertőzöttek számának csökkenésével nem enyhítettek az óvintézkedéseken. A COVAX keretében 2021 végére kétmilliárd adag vakcinát terveznek gyártani és méltányosan elosztani a világ országai között.
(PS)

Röviden
 

BELGIUM: A hatóságok változtatnak a tesztelési stratégiájukon, hogy csökkentsék a várakozási időt, és gyorsabban végezhessenek szűrést. Mostantól csak azokon végeznek tesztet, akik produkálják a Covid–19 valamely tünetét. Vagyis azokat, akik közeli kapcsolatban voltak egy igazolt fertőzöttel, de tünetmentesek, nem fogják vizsgálni, csak karantént írnak elő számukra.
 

OLASZORSZÁG: Csütörtöktől kijárási tilalom lép életbe a tízmilliós Lombardiában, péntektől pedig az ötmilliós Campaniában is. Az intézkedések egyelőre három hétig lesznek érvényben. A korlátozás részleteit ma közlik a hatóságok. Az előzetes információk szerint 23 és 5 óra között lesz tilos az utcán tartózkodni. Lombardiában az elmúlt héten megközelítette a háromezret, Campaniában pedig a kétezret a napi fertőzések száma.


ÍRORSZÁG: Szerda éjféltől a járványügyi intézkedési terv legmagasabb, ötödik fokozata lép életbe, miután az utóbbi két hétben megugrott az új esetek száma. Az Európai Unióban Írország az első, ahol újra bevezetnek kijárási korlátozást. A lakosok csak a legszükségesebb esetben mozdulhatnak ki, de öt kilométernél nem messzebbre.


CSEHORSZÁG: Mától a köztereken, valamint a gépkocsikban is kötelezővé válik a maszkviselés – erről döntött a cseh kormány hétfő este. A gazdaság esetleges leállításáról – amely napok óta téma az országos sajtóban –
a héten tárgyalnak. Az országban október eleje óta szükségállapot van érvényben, a legutóbbi adatok alapján már több mint háromezer-hétszáz embert kezelnek kórházban fertőzéssel.


ROMÁNIA: Egy nap alatt háromezer-négyszázzal nőtt az azonosított fertőzöttek száma. A hatóságok mobiltelefonos katasztrófavédelmi riasztásokkal román és angol nyelven figyelmeztették a lakosságot, hogy keddtől kötelező az utcán is a védőmaszk, illetve bezártak az iskolák és a vendéglők.


UKRAJNA: Keddre több mint 5400 új fertőzöttet regisztráltak, az elhunytak száma az eddigi legmagasabb, 113. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt, hogy Ukrajna az elsők között kaphat majd a Covid elleni vakcinából. Ideiglenes kórházakat akkor fognak felállítani ha a napi új fertőzöttszám 11–13 ezerre nő, vagy ha valamely városban, illetve régióban hirtelen megugrik a betegek száma.

A Worldometers.info adatai szerint világszerte már 40,7 millióan fertőződtek meg. Több mint 1,1 millióan hunytak el, 30,4 millióan pedig felépültek a betegségből.
(FP)
 

Kapcsolódó írásaink