A levegőn keresztül is terjed a koronavírus

Az elmúlt napokban ismét a figyelem középpontjába került az a kérdés, megfertőződhet-e valaki koronavírussal a levegőn keresztül.

Az amerikai Betegségek Ellenőrzési és Megelőzési Központja (CDC) ugyanis nemrég frissítette az ezzel kapcsolatos útmutatásait azzal, hogy lehetséges a levegőben terjedő aeroszolos részecskéken keresztül is az átfertőződés.
A vírus leginkább nyálcseppekkel terjed, amelyek úgymond utaztatják a vírusrészecskéket. Ezek a cseppek tüsszentés, köhögés, kilégzés vagy akár a beszéd során keletkeznek, méretük relatíve nagy, szabad szemmel is láthatók. Viszonylag gyorsan a földre hullanak, és általában másfél-két méterre szóródnak szét, ezért rendkívül fontosak a távolságtartást előíró szabályozások. A kórokozók a nyálcseppekkel ráadásul nem csupán közvetlenül juthatnak át egyik emberről a másikra, hanem a különböző felületeken is megtapadnak.

A CDC frissítése azonban most az aeroszolos részecskékre helyezi a hangsúlyt. Ezek ugyanúgy a beszéd során keletkeznek, méretük azonban jelentősen kisebb, töredéke az emberi hajszálnak. A kutatások egyre inkább azt igazolják, hogy ezek a szabad szemmel láthatatlan részecskék hosszú ideig keringhetnek egy nem megfelelően szellőző, zárt térben, és a levegőáramlatokon keresztül utazhatnak. Azt a CDC is elismeri, hogy az átfertőződés ilyen módon nem gyakori, de mint írják, ha egy fertőzött több mint fél óráig tartózkodik egy térben, a levegőben a távozása után is elegendő mennyiségű vírusrészecskét mutattak ki ahhoz, hogy a szobában akár két méternél távolabb tartózkodók is megfertőződjenek. Hozzátették, a kiabálás, az éneklés vagy az edzés hatására még több részecske kerül a levegőbe.

A japán Riken kutatóintézet egy szuperszámítógép szimulációi alapján arra jutott, hogy a levegő páratartalma is jelentős faktor a levegőn keresztül történő terjedés során. Megállapításaik szerint szárazabb beltéri körülmények között, harminc százaléknál alacsonyabb páratartalomnál több mint kétszer annyi az aeroszolos részecske, mint hatvanszázalékos páratartalomnál. Vagyis a párásítóknak fontos szerepe lehet a téli hónapokban, amikor jóval kevesebbet szellőztetnek
az emberek.