Tábori kórházat építenek Prágában, gyorsan nő a fertőzések száma

„Az új kórházi férőhelyek építése szombaton kezdődik a Letnany kiállítási területen. Az 500 ágyas létesítmény építését a hadsereg fogja bebiztosítani” - mondta Hamácek újságíróknak.

„A kórházi pótkapacitás létrehozását a járvány terjedésének kedvezőtlen prognózisa tette szükségessé” - mondta Andrej Babis kormányfő újságíróknak a prágai katonai repülőtéren, mielőtt elindult volna Brüsszelbe az Európai Unió tagállamai vezetőinek csúcstalálkozójára.

„Nagyon gyorsan új kórházi férőhelyeket kell építenünk, a jelenlegi helyzetben ez kiemelt feladat” - hangsúlyozta a miniszterelnök. „Nincs már időnk, a prognózis nem jó, a számok rémisztőek, a dolog valóban nagyon, nagyon sürgős” - állapította meg Babis. A tábori kórház személyzetét az állami kórházak igazgatói fogják biztosítani.

A kormány már kiadta az engedélyt a szükséges kórházi ágyak megvásárlására. Az állami tartalékalapban mintegy 2500 ágy van, de ez a válságstáb értékelése szerint nem lesz elegendő a helyzet kezeléséhez. Babis elmondta, hogy az ügyben felvette a kapcsolatot a gyógyfürdőkkel és a bajor partnerekkel is. „A fertőzések száma mindenütt emelkedik. Szóbeli ígéreteket kaptunk a szomszédoktól, de nem akarunk rájuk támaszkodni, szeretnénk mindent önerőből megoldani” - tette hozzá.

Az egészségügyi minisztérium közlése szerint a védőeszközökből van elég. Roman Prymula szakminiszter bejelentette: megállapodott a kórházigazgatókkal a tervezett műtétek ideiglenes elhalasztásáról, hogy minél több ágyat a szabadíthassanak fel a Covid-19-es betegek számára.

Szombattól egy fokozattal emelik Londonban a készenléti szintet a koronavírus-fertőzések terjedési ütemének megfékezése végett.

A brit egészségügyi minisztérium csütörtökön tájékoztatta a tervezett lépésről a londoni választókerületek alsóházi képviselőit.

Az intézkedés alapján szombattól a 9 millió lakosú brit fővárosban - Nyugat-Európa messze legnagyobb városában - a jelenlegi közepes helyett a magas készenléti fokozat lép életbe. Ennek előírásai között szerepel, hogy a nem egy háztartásban élők nem tarthatnak összejöveteleket zárt terekben, így egymás lakásaiban sem. Ez vonatkozik a nem együtt lakó családtagokra is. Szabadtéren változatlanul legfeljebb hat, nem egy fedél alatt élő ember tartózkodhat egyszerre egymás társaságában, de a vendéglátóhelyeknek 22 órakor be kell zárniuk.

Sadiq Khan, London munkáspárti polgármestere csütörtöki nyilatkozatában támogatta a konzervatív párti kormány intézkedését, mondván: a koronavírus-fertőzés a város „minden zugában gyorsan terjed”, és számos kerületben eléri a százat a százezer lakosonként mért fertőzések száma.

Németország egy „nagyon nagy második hullám” felszálló ágának elején tart a koronavírus-járványban, és sokkal nagyobb óvatosságra és körültekintésre van szükség ahhoz, hogy ne váljék követhetetlenné a vírus terjedése - mondta a szövetségi kormány kancelláriaminisztere csütörtökön.

Helge Braun az ARD országos köztelevíziónak nyilatkozva a tartományi miniszterelnökök és a kancellár, Angela Merkel szerda késő este véget ért tanácskozásán elfogadott szabályokról elmondta, hogy fontos lépést tettek, amely azonban „valószínűleg nem lesz elég” a védekezés sikeréhez.

A járvány „szédületes dinamikával” erősödik, és fékezéséhez arra lenne szükség, hogy mindenki csökkentse a felére a fertőzésveszéllyel járó egymás közötti közvetlen fizikai kapcsolatai számát.

„Valójában azt kellene mondanunk, hogy mindenki maradjon otthon, mint a március-áprilisi időszakban” - mondta a miniszter, kiemelve, hogy a napokban minden tartományban elkezdődő őszi tanítási szünet „nem az utazások ideje”.

A kancellár legfőbb bizalmasaiként számon tartott 47 éves kereszténydemokrata (CDU) politikus - aki végzettségét tekintve orvos, és 2001-től 2009-ig a giesseni egyetemi klinika aneszteziológiai és intenzív terápiás intézetének tudományos munkatársaként dolgozott - kiemelte, hogy a lakosság hozzáállásától függ a védekezés sikere. Meg lehet még akadályozni a bontakozó fertőzéshullám vészes felerősödését, de csak az eddiginél jóval nagyobb óvatossággal és körültekintéssel.

A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) csütörtöki adatai szerint az utóbbi 24 órában 6638 fertőződést regisztráltak. Ez a legnagyobb napi esetszám az új típusú koronavírus (SARS-Cov-2) németországi megjelenése óta.

A teszttel igazolt esetek száma így 341 223-ra emelkedett. A vírus okozta betegséggel (Covid-19) összefüggő halálesetek egy nap alatt 33-mal nőtt, 9710-re. Ugyanakkor a vírus úgynevezett reprodukciós rátájának (R) hétnapos mozgóátlaga némileg csökkent, az egy nappal korábbi 1,20-ról 1,16-ra. Ez azt jelenti, hogy minden 100 fertőzött átlagosan további 116 embernek adja át a vírust.

A Covid-19 hosszú távú hatásai nem csak a súlyos betegeket érintik egy friss brit kutatás szerint.

A brit országos egészségügyi kutatási intézet (National Institute for Health Research, NIHR) jelentése szerint sokan élhetnek hosszan tartó tünetekkel, noha a legtöbb fertőzöttnek azt mondják, két hét alatt meggyógyulnak a betegség enyhébb, három hét alatt a súlyosabb formájából - számolt be róla a BBC hírportálja.

A szakemberek a legfrissebb kutatások elemzése és egy támogató csoport 14 tagjával készített Facebook-interjúk alapján azt találták, hogy a visszatérő tünetek a légzést, az agyat, a szívet, az érrendszert, a vesét, a bélrendszert, a májat és a bőrt, tehát nagyjából az egész szervezetet károsítják.

Négy csoportra osztották a hosszú idő után is jelentkező tüneteket, az elsőbe a tüdő és a szív problémáit, a másodikba az intenzív ellátás után fellépő panaszokat, a harmadikba a vírusfertőzés utáni kóros fáradtságot, a negyedikbe a Covid-19 nem múló tüneteit sorolták.

A hosszú betegségtől szenvedők közül többeket kórházban kellett kezelni súlyos tüneteik miatt, másoknak azonban enyhe fertőzése lehetett, se tesztjük, se diagnózisuk nem volt.

„Egyre világosabb, hogy néhány fertőzöttnél a Covid-19 hosszú betegséget jelent. Egyeseknek ez a kórházi ápolás utáni rehabilitációhoz kapcsolódik, de mások, akik a fertőzés elején otthon kezelték a tüneteiket, egyre súlyosabb tünetekről, életük teljes megváltozásáról számolnak be” - írták a kutatók.

Elaine Maxwell, a jelentés szerzője elmondta, hogy korábbi feltételezés szerint a súlyos Covid-betegeknek vannak a legkomolyabb tüneteik, az alacsony kockázatú csoportokba tartozókat a hosszú távú tünetek is kisebb mértékben érintik. A kutatás bizonyította, hogy ez nem igaz.

„Megtudtuk, hogy számos, sosem diagnosztizált fertőzött súlyosabb tünetekkel küzd, mint akiket heteken át kellett lélegeztetni” - mondta el a kutató a BBC-nek.