Védettséget nyújthat az új gyógyszer a koronavírus ellen

Az elmúlt időszakban a nyilvánosságban főként a remdesivir és a favipiravir koronavírus elleni gyógyszerek sikerei voltak a fókuszban. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszéke által felállított konzorcium azonban – az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával – egy olyan hatóanyagon dolgozik, amely a két másik összetevővel ellentétben nemcsak a betegség súlyosbodását, hanem magát a fertőzést is meggátolhatja.

Fertőzéskor a koronavíruson található fehérjetüskék hozzákapcsolódnak az emberi szervezet sejtjeihez, pontosabban az ACE2 elnevezésű receptorhoz, és gyulladást okoznak. Nemcsak a tüdőfal, hanem az orrnyálkahártya, a vese, a bélcsatorna, az erek vagy akár az agyvelő sejtjeihez is, ezért nagyon sok szervet veszélyeztet – fejtette ki lapunknak Kacskovics Imre, az ELTE Természettudományi Karának dékánja, a konzorcium vezetője. Ilyenkor az immunrendszer antitesteket kezd termelni. Ezeknek egy alkotóeleme a vírus tüskés pontját mintegy beburkolja, hogy ne illeszkedjen a szervezet sejtjeinek receptoraihoz, egy másik részük pedig biztosítja, hogy a megtermelt ellenanyag még hosszú hónapokig ne ürüljön ki a szervezetből.

A szakértő és kutatócsoportja – egy amerikai orvos koncepciója alapján – az ACE2 és a kiürülés lassításáért felelős fehérje összeragasztásából állít elő egy mesterséges molekulát. Szaknyelven ezt ACE2–Fc fúziós fehérjének nevezik. A kutatók azt remélik, hogy a szervezetbe juttatva a fehérjekombináció az antitestekhez hasonlóan fog viselkedni. A szakértő úgy írta le, hogy akár egy csapda, körbeveszik a vírust, és arra kényszerítik, hogy hozzá kapcsolódjon, ne pedig a szervek sejtjeihez. A fúziós fehérje ezzel nem csupán azt nem engedi, hogy létrejöjjön a fertőződés, de meggátolja a vírust a szaporodásban, amely a tünetek enyhülésével jár. Vagyis megelőzésre és a már megbetegedett páciensek kezelésére egyaránt alkalmas lehet. Ráadásként mivel emberi fehérjét használnak, az immunrendszer a hatóanyagot nem idegen sejtként azonosítja, és nem támadja meg. Ez ugyanis gyakori probléma a gyógyszerfejlesztésben.

A remdesivir és a favipiravir a már megbetegedett páciensekben lévő vírusok szaporodását képes gátolni, de mint a kutató elmondta, az adatok alapján az intenzív ellátás átlagosan tizenöt napos hosszát átlagosan három-négy nappal rövidítik meg, ezért van szükség a további fejlesztésekre. Jakab Ferenc virológus és társai több száz hatóanyagot vizsgáltak pécsi laboratóriumukban, és úgy találták, ez a fúziós fehérje volt a legalkalmasabb a fertőződés megakadályozására. A fehérjekombináció jelenleg az állatkísérleti szakaszban van, Kacskovics szerint az eddigi adatok igazolják a készítmény hatékonyságát. Ha minden jól megy, 2021-re főemlősökön is kipróbálhatják, és 2022-re már emberek is megkaphatják infúzión keresztül vagy a bőr alatti kötőszövetbe fecskendezve. A gyógyszer várhatóan két-három hónapos védelmet nyújt majd.

Az optimista forgatókönyvek szerint már jövő évtől lesz elérhető vakcina, de Kacskovics Imre kérdésünkre elmondta, ez a gyógyszer fejlesztésének szükségességét nem befolyásolja. „A vakcina nem lesz kötelező, de – mint ahogy az influenza kapcsán is – abban bízunk, hogy a társadalom többsége beoltatja magát. Ezzel azonban csak a terjedési láncok kialakulását kerüljük el, százszázalékos védettség nem lesz. Jelentős számú olyan ember él – például a daganatos betegek vagy az autoimmun betegségben szenvedők –, akiknek az immunrendszere nem működik megfelelően, nem reagál az oltásra, így ők továbbra is veszélyeztetettek lesznek. Számukra kulcsfontosságú lesz ez a gyógyszer” – mondta.

Frontvonalban harcoló nőket ismertek el

Frontvonalban harcolónőket ismertek el

Fotó: MH/Purger Tamás

A Nők Magyarországért Klub olyan példamutató nőket díjazott tegnap, akik bátor, kiemelkedő munkát végeztek a járvány első hulláma alatt. Novák Katalin (jobbról a második) családokért felelős tárca nélküli miniszter, a klub elnöke azt mondta: olyan embereket ismertek el, akik a frontvonalban harcoltak, de nem kerültek reflektorfénybe. A díjakat négy kategóriában osztották ki: egészségügy, oktatás, szociális ellátás, egyéb. Csaknem ötszáz jelölés érkezett, a zsűri húszat választott ki, végül a közönség döntött. Egészségügyi kategóriában Fábián Barbara (balról a második) ápolónő, az oktatás világából Balatoni Katalin néptáncpedagógus, a szociális ellátás területéről Klenik Sándorné nyert, az egyéb kategóriában a Pécsi Tudományegyetemhez tartozó Szentágothai János Kutatóközpont virológiai kutatócsoportjának női tagjai kapták a fődíjat.
(PS)

Még több – a koronavírus-fertőzésből kigyógyult ember – vérplazmájára van szükség Magyarországon, hiszen a készítményt sikeresen alkalmazzák a súlyos állapotú fertőzöttek terápiájában – közölte az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) az MTI-vel. A magyar fertőzöttek gyógyulási esélyeinek növelése érdekében a Dél-pesti Centrumkórház és az OVSZ a lehető legtöbb, korábban PCR-pozitív, de legalább három hete tünetmentes ember jelentkezését kéri és várja. A jelentkezők előzetes orvosi kivizsgáláson vesznek részt, és szakemberek döntenek az alkalmasságról. A kampányról, amely hétfőn indult, további információk az OVSZ honlapján találhatók. (FP)