Krónika

Védettséget nyújthat az új gyógyszer a koronavírus ellen

Koronavírus. Az antitestek működését modellező hatóanyagon dolgozik az ELTE konzorciuma, a kutatás vezetője szerint két év múlva lesz elérhető a betegek számára a szer

Két-három hónapos védettséget nyújthat a koronavírus ellen egy gyógyszer, amelyet hazánkban is fejlesztenek. A kutatás vezetője szerint biztatóak az eredmények, a készítményt 2022-re kaphatják meg a betegek.

Védettséget nyújthat az új gyógyszer a koronavírus ellen
Kacskovics Imre: Az eddigi adatok igazolják a készítmény hatékonyságát
Fotó: MH

Az elmúlt időszakban a nyilvánosságban főként a remdesivir és a favipiravir koronavírus elleni gyógyszerek sikerei voltak a fókuszban. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszéke által felállított konzorcium azonban – az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával – egy olyan hatóanyagon dolgozik, amely a két másik összetevővel ellentétben nemcsak a betegség súlyosbodását, hanem magát a fertőzést is meggátolhatja.

Fertőzéskor a koronavíruson található fehérjetüskék hozzákapcsolódnak az emberi szervezet sejtjeihez, pontosabban az ACE2 elnevezésű receptorhoz, és gyulladást okoznak. Nemcsak a tüdőfal, hanem az orrnyálkahártya, a vese, a bélcsatorna, az erek vagy akár az agyvelő sejtjeihez is, ezért nagyon sok szervet veszélyeztet – fejtette ki lapunknak Kacskovics Imre, az ELTE Természettudományi Karának dékánja, a konzorcium vezetője. Ilyenkor az immunrendszer antitesteket kezd termelni. Ezeknek egy alkotóeleme a vírus tüskés pontját mintegy beburkolja, hogy ne illeszkedjen a szervezet sejtjeinek receptoraihoz, egy másik részük pedig biztosítja, hogy a megtermelt ellenanyag még hosszú hónapokig ne ürüljön ki a szervezetből.

A szakértő és kutatócsoportja – egy amerikai orvos koncepciója alapján – az ACE2 és a kiürülés lassításáért felelős fehérje összeragasztásából állít elő egy mesterséges molekulát. Szaknyelven ezt ACE2–Fc fúziós fehérjének nevezik. A kutatók azt remélik, hogy a szervezetbe juttatva a fehérjekombináció az antitestekhez hasonlóan fog viselkedni. A szakértő úgy írta le, hogy akár egy csapda, körbeveszik a vírust, és arra kényszerítik, hogy hozzá kapcsolódjon, ne pedig a szervek sejtjeihez. A fúziós fehérje ezzel nem csupán azt nem engedi, hogy létrejöjjön a fertőződés, de meggátolja a vírust a szaporodásban, amely a tünetek enyhülésével jár. Vagyis megelőzésre és a már megbetegedett páciensek kezelésére egyaránt alkalmas lehet. Ráadásként mivel emberi fehérjét használnak, az immunrendszer a hatóanyagot nem idegen sejtként azonosítja, és nem támadja meg. Ez ugyanis gyakori probléma a gyógyszerfejlesztésben.

A remdesivir és a favipiravir a már megbetegedett páciensekben lévő vírusok szaporodását képes gátolni, de mint a kutató elmondta, az adatok alapján az intenzív ellátás átlagosan tizenöt napos hosszát átlagosan három-négy nappal rövidítik meg, ezért van szükség a további fejlesztésekre. Jakab Ferenc virológus és társai több száz hatóanyagot vizsgáltak pécsi laboratóriumukban, és úgy találták, ez a fúziós fehérje volt a legalkalmasabb a fertőződés megakadályozására. A fehérjekombináció jelenleg az állatkísérleti szakaszban van, Kacskovics szerint az eddigi adatok igazolják a készítmény hatékonyságát. Ha minden jól megy, 2021-re főemlősökön is kipróbálhatják, és 2022-re már emberek is megkaphatják infúzión keresztül vagy a bőr alatti kötőszövetbe fecskendezve. A gyógyszer várhatóan két-három hónapos védelmet nyújt majd.

Az optimista forgatókönyvek szerint már jövő évtől lesz elérhető vakcina, de Kacskovics Imre kérdésünkre elmondta, ez a gyógyszer fejlesztésének szükségességét nem befolyásolja. „A vakcina nem lesz kötelező, de – mint ahogy az influenza kapcsán is – abban bízunk, hogy a társadalom többsége beoltatja magát. Ezzel azonban csak a terjedési láncok kialakulását kerüljük el, százszázalékos védettség nem lesz. Jelentős számú olyan ember él – például a daganatos betegek vagy az autoimmun betegségben szenvedők –, akiknek az immunrendszere nem működik megfelelően, nem reagál az oltásra, így ők továbbra is veszélyeztetettek lesznek. Számukra kulcsfontosságú lesz ez a gyógyszer” – mondta.

Frontvonalban harcoló nőket ismertek el
 

Frontvonalban harcolónőket ismertek el
Frontvonalban harcolónőket ismertek el
Fotó: MH/Purger Tamás


A Nők Magyarországért Klub olyan példamutató nőket díjazott tegnap, akik bátor, kiemelkedő munkát végeztek a járvány első hulláma alatt. Novák Katalin (jobbról a második) családokért felelős tárca nélküli miniszter, a klub elnöke azt mondta: olyan embereket ismertek el, akik a frontvonalban harcoltak, de nem kerültek reflektorfénybe. A díjakat négy kategóriában osztották ki: egészségügy, oktatás, szociális ellátás, egyéb. Csaknem ötszáz jelölés érkezett, a zsűri húszat választott ki, végül a közönség döntött. Egészségügyi kategóriában Fábián Barbara (balról a második) ápolónő, az oktatás világából Balatoni Katalin néptáncpedagógus, a szociális ellátás területéről Klenik Sándorné nyert, az egyéb kategóriában a Pécsi Tudományegyetemhez tartozó Szentágothai János Kutatóközpont virológiai kutatócsoportjának női tagjai kapták a fődíjat.
(PS)

Gyógyultak vérplazmájára van szükség

Még több – a koronavírus-fertőzésből kigyógyult ember – vérplazmájára van szükség Magyarországon, hiszen a készítményt sikeresen alkalmazzák a súlyos állapotú fertőzöttek terápiájában – közölte az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) az MTI-vel. A magyar fertőzöttek gyógyulási esélyeinek növelése érdekében a Dél-pesti Centrumkórház és az OVSZ a lehető legtöbb, korábban PCR-pozitív, de legalább három hete tünetmentes ember jelentkezését kéri és várja. A jelentkezők előzetes orvosi kivizsgáláson vesznek részt, és szakemberek döntenek az alkalmasságról. A kampányról, amely hétfőn indult, további információk az OVSZ honlapján találhatók. (FP)

Röviden

UKRAJNA: Júniushoz képest csaknem megötszöröződött a koronavírussal kórházban ápolt betegek száma. Hétfőn 16 745 beteget kezeltek kórházban, míg június közepén mintegy három és fél ezren voltak. Egy nap alatt több mint 3700 új fertőzöttet regisztráltak, és 33-an vesztették életüket. Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter szerint felül kell vizsgálni a járványügyi szabályokat.


ROMÁNIA: A járvány kezdete óta először haladta meg a nyolcezret a kórházban ápoltak száma, több megyében telítődtek az intenzív terápián számukra elkülönített helyek. Hétfőre újabb 1591 embernél mutatták ki a vírust, a tesztek negyede lett pozitív, negyvenöten pedig elhunytak.


OLASZORSZÁG: Lépcsőzetes szigorításokról döntött a járványhelyzetet felügyelő szakértői hatósági bizottság, amely három hónap után lépett munkába ismét. Egy nap alatt 2257 beteget szűrtek ki, egy nappal korábban pedig 2578-at. Az intézkedéseket ma ismertetik, de az egészségügyi tárca elárulta, többek között kötelezővé tennék a szájmaszk szabadtéri használatát országszerte.


CSEHORSZÁG: Hétfőre virradóra újra életbe lépett a szükségállapot, amelyet a kormány hirdetett ki harminc napra. Ez lehetőséget ad arra, hogy az orvostanhallgatókat is bevonják a kórházi munkákba. A járvány által leginkább veszélyeztetett régiókban bezártak a középiskolák, és áttértek a távoktatásra. Zárt termekben legfeljebb tíz személy vehet részt egy rendezvényen, míg a nyitott területeken legfeljebb húsz. A vendéglőket 22 órakor be kell zárni. Az elmúlt héten az új igazolt fertőzések növekedésének napi száma már meghaladta a 3500-at, és naponta több mint tíz beteg halt meg a koronavírus következtében.


FRANCIAORSZÁG: Párizsban a sporttermeket és az uszodákat is bezárják mától két hétre, az éttermek – szigorítás mellett – nyitva maradhatnak. Többek közt az alkoholfogyasztást is betiltja a rendőrség 22 óra után a közterületeken. Bulik és családi ünnepek sem rendezhetők a következő két hétben nyilvános helyeken. Szabadtéren viszont maximum ezer fő részvételével továbbra is rendezhetők sport- és egyéb események. Az országban vasárnap egy nap alatt több mint 12 500 új esetet találtak.


A Worldometers.info adatai szerint világszerte már több mint 35,4 millióan fertőződtek meg, 1,04 millióan vesztették életüket, 26,6 millióan pedig meggyógyultak a betegségből.
(PS)

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom