Lépéselőnybe kerülhet Moszkva

Kétkedve fogadta a tudományos közösség az Oroszországban kifejlesztett Szputnyik V, azaz a világ első koronavírus elleni vakcinájának hírét. Kifogásolták többek közt, hogy a bejegyzésre a vakcinatesztelés harmadik fázisa – amelynek során több ezer emberen vizsgálják a szérum hatékonyságát és a lehetséges mellékhatásait – előtt került sor, így rejtve maradtak azok a kockázatok, amelyeket a szérum jelenthet a betegek számára. Emellett nehezményezték azt is, hogy a vakcina­kísérletekről nem születtek tudományos publikációk.

„Ambivalens érzéseim vannak a tekintetben, hogy éppen Oroszországban készítettek elsőként használható vakcinát” – fogalmazott lapunknak egy nevének elhallgatását kérő orvos. Arra a kérdésre, hogy a gyógyszerfejlesztés fázisai közül esetleg kimaradt valami, vagy nem volt teljeskörű a harmadik lépcső, kifejtette, bár Oroszországban közismerten nem egészen úgy működnek a dolgok, ahogy itt megszoktuk, de ezt akkor is nehezen tudja elképzelni.

„Előfordulhat, de nem hiszem, hogy egy ilyen presztízsű, az egész világot izgalomban tartó kérdésben Moszkva megengedne magának egy tévedést, ezért egészen biztos vagyok abban, hogy az emberes klinikai tesztelést is végrehajtották, csak nem önkéntes, hanem sokkal inkább parancsuralmi alapon, ám ezt érthető módon soha senki nem fogja reklámozni” – kommentálta azt a hírt, miszerint a hadsereg tagjai kaptak elsőként tömegesen a szérumból. Hozzátette, mivel a tesztelés időfaktorát erőszakkal sem lehet lerövidíteni, így ha igaz a hír, a vakcina már minimum nyár elején rendelkezésére állt a vezetésnek.

„Amennyiben a vakcinát elsősorban a hadsereg tagjain tesztelték, az súlyos biztonságpolitikai kérdéseket vet fel” – mondta lapunknak Horváth József. Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője kifejtette, riasztó belegondolni, hogy ha az első lépcsős szárazföldi hadosztályok, a légi- és a tengeri erők, a rádiófelderítők, de legfőképp az atombombákat is kezelő rakétacsapatok tagjai mentesülnek a fertőzésveszélytől, az milyen behozhatatlan előnyt jelent másokkal szemben. Közbevetve érdemes megjegyezni, hogy a járvány elejétől különleges intézkedéseket vezettek be a Magyar Honvédség egyes alakulatainál is. A kecskeméti katonai légikikötőben például a Gripen-pilóták mozgását kellett szigorúan szabályozni, hiszen ha négy-öt ember elkapja a kórt, és tartósan kiesik rendszerből, az komoly veszélybe sodorta volna a légi készültség tervezhetőségét, illetve az ország védelmét.

Szerinte Moszkva – ha valóban úgy van, ahogy állítja – ezzel a lépésével ismét jelezte, hogy számolni kell vele a világ sorsának alakításában.

Kitért arra is, hogy Oroszország, de valójában egyetlen állam sem engedheti meg magának, hogy egy ilyen horderejű kérdésben hazudjon vagy tévedjen. A gyógyszergyártás felfoghatatlan pénzeket és komoly üzleti érdekeket mozgat meg, és a kémkedés szempontjából is az egyik legfertőzöttebb terület. A verseny roppant kiélezett, aki megelőzi a másikat, az óriásit nyerhet. Ugyanakkor ha valamit sikerül ellopni, akkor hónapokat, éveket és dollármilliárdokat lehet spórolni a kutatásban. Észszerű tehát, hogy az oroszok szigorúan őrzik majd a titkukat – fogalmazott Horváth József.