Krónika

Jubileumi szívműtétet végeztek

Hétszázadik alkalommal végeztek ma mellkasi műtét nélküli speciális, katéteres aorta-műbillentyű beültetést (TAVI) a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben. Ezt az eljárást 2008 novemberében alkalmazták először Magyarországon, azóta már rutinszerűen végzik, évente 160-180-szor.

Jubileumi szívműtétet végeztek
mellkasi műtét nélküli speciális, katéteres aorta-műbillentyű beültetést ma már rutinszerűen végzik, évente 160-180 alkalommal
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

A jubileumi beavatkozás előtt Andréka Péter főigazgató főorvos ismertette a módszert. Mint mondta, az aortabillentyű-szűkület gyakori betegség a fejlett államokban általánosan jelentkező elöregedés miatt. Ilyenkor a szívbillentyű elmeszesedik, és nem nyílik ki rendesen.

„Nem az a kérdés, hogy a betegség halálhoz vezet-e, hanem az, hogy mikor. Ha panaszok jelennek meg – terhelés során nehéz légzés, fulladás vagy ájulás, illetve mellkasi fájdalom –, akkor a beteget néhány év múlva elveszítjük” – magyarázta.

A megoldást a billentyű cseréje jelenti. Az irányadó eljárás a mellkasmegnyitásos beavatkozás, ám ez idős betegeknél kockázatos. A TAVI során a comb ütőerén keresztül egy kisujjnyi vastagságú katétert vezetnek fel a szívig, ezzel ültetik be a műbillentyűt. „A beavatkozás költséges, de költséghatékony megoldás, amit mindenki megkaphat. A cél, hogy a műtétet követően a betegek panaszmentesen, lényegesen jobb állapotban hagyják el a kórházat” – fogalmazott Andréka Péter.

A speciális eljárást először 2008 novemberében alkalmazták Magyarországon, azóta már a 700. ilyen műtétet hajtották végre (A képre kattintva lapozhatók a galéria fotói)
A speciális eljárást először 2008 novemberében alkalmazták Magyarországon, azóta már a 700. ilyen műtétet hajtották végre (A képre kattintva lapozhatók a galéria fotói)
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

Az eseményen jelen volt Kiss Zoltán is, akin május 21-én, a koronavírus-járvány közepén végezték el a beavatkozást. A nyolcvankét éves férfi a Magyar Hírlapnak elmondta, négy éve állapították meg nála a problémát, de sokáig bízott benne, hogy elkerülhető a műtét.

„Tavaly októberben vettem észre, hogy sportolás közben romlani kezdett a teljesítményem. Korábban 25 Celsius-fokos vízben egy harmincperces, erőteljes tornát végig tudtam csinálni, de erre már nem voltam képes. Reggelente gyakran nehéz volt a légzésem, de előfordult, hogy nyomást éreztem a szívemnél, ami a hátamra is kisugárzott. Januárban derült ki, hogy tenni kell valamit” – mesélte.

Kiss Zoltánnak először nyitott műtétet javasoltak nagyszerű szellemi és fizikai állapota miatt, de ezt nem vállalta, ezért nagyon örült, amikor közölték vele, hogy sor kerülhet a katéteres beavatkozásra. „A családom azt javasolta, várjak a járvány végéig, de én nagyon szerettem volna visszanyerni a teljesítményem” – mondta, hozzátéve, a fertőzés elkerülése végett ki sem dughatta a fejét a kórteremből. Kiss Zoltán ma már teniszezik és uszodába jár. Úgy érzi, képes lenne teljes intenzitású edzésre, de még kímélni szeretné magát. Mint mondta, ha valaki hasonló problémával küzd, ragadja meg az első alkalmat a műtétre.

Kapcsolódó írásaink

Sci-fi a szívpitvarban

ĀMagyarországon százezer műtétre alkalmas beteg van, évente mégis csupán ezerhatszáz katéteres ablációs beavatkozást végeznek el a leggyakoribb szívritmuszavar kezelésére