Krónika

Trianon-emlékművet avattak Pestszentlőrincen

Trianon-emlékművet avattak a főváros XVIII. kerületben, az egykori pestszentlőrinci cserkészház udvarán szerdán.

Trianon-emlékművet avattak Pestszentlőrincen
Lomnici Zoltán, a Szent István 2025 testület társelnöke (b) és Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő koszorúz a trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából állított emlékmű felavatásán a pestszentlőrinci Hargita tér 4. számú ingatlan udvarán
Fotó: MTI/Kovács Tamás

A magánkezdeményezésből létrehozott műalkotást, amely fémből készült kopjafákra festett részletekből jeleníti meg a történelmi Magyarország körvonalait, Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő és idősebb Lomnici Zoltán, Legfelső Bíróság egykori vezetője, a Szent István 2025 testület társelnöke avatta fel.

Bajkai István beszédében úgy fogalmazott: nem kétséges, hogy Trianon a magyarság életében az egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb trauma. Az első világháborút követő évek történelmi eseményeit és a Magyarországot ért veszteségeket is részletesen felidézve a politikus azt mondta: az alkotás arra emlékeztet, hogy Magyarország 1920. június 4-én megtörettetett.

„Azóta is milliók viselik annak a terheit, a bánatát, hogy egykori középhatalom (...) abban a formában megszűnt létezni” - tette hozzá Bajkai István, azt is hangsúlyozva, hogy a trianoni döntés nem békeszerződés volt, hanem diktátum, az antant politikusai pedig „majdhogynem Magyarországot tették felelőssé” a háború kitöréséért.

Bajkai István arról is beszélt, hogy a vannak, akik degradálni akarják a diktátum modern kori hatásait, azok, akik a kettős állampolgárság ellen kampányoltak, majd hozzátette: „a nemzeti összetartozás kérdését megpróbálták a baloldalon vitatni”.

Ezzel szemben - emelte ki - „a polgári kormányzás mindent megtett a magyar összetartozás érdekében”, annak legjelentősebb megnyilvánulásának a kettős állampolgárság elfogadását nevezte és példaként említette a többi között - a Magyar Diaszpóra Tanács létrehozását.

Európa legüldözöttebb népe ma a magyarság, az elszakított területen élő magyarok száz éve nyögik Trianon terheit, kötelességünk tehát, hogy ezeket elviselhetőbbé tegyük - hangoztatta a kormánypárti politikus, majd kijelentette: „soha nem volt akkora szükség a nemzeti összetartozásra, mint manapság”. Hozzátette: meg kell őrizni a magyarságot a jövőnek.

Lomnici Zoltán a többi között kiemelte, hogy a trianoni békediktátum több százezer magyar jogfosztásának, elüldöztetésének kezdete volt. A jogtalanság napjainkban, az Európai Unióhoz való csatlakozással sem szűnt meg, az ellen fel kell lépni - figyelmeztetett.

Trianon után 430 ezer magyarnak kellett elmenekülnie otthonából, mert nem voltak hajlandóak letenni a hűségesküt a román, a csehszlovák és a szerb-horvát-szlovén államra - idézte fel.

Az emlékmű felállításának kezdeményezőjét, az ősei révén Erdélyhez kötődő Orosz Csabát is méltatva Lomnici Zoltán felelevenítette, hogy Trianon után Pestszentlőrinc és Pestszentimre hatezer magyar menekültet fogadott be. A városrész utcanevei is az elszakított területek városait - Nagyszeben, Brassó, Olt és Abrudbánya - jelölik - jelezte.

Lomnici Zoltán egyúttal a trianoni tragédiára adható válasznak azt nevezte, hogy mindenben segítjük azokat a magyarokat, akik ragaszkodnak a szülőföldjükhöz.

Az emlékművet Nemes Csaba református lelkész áldotta meg, a Szent István 2025 testület koszorújának elhelyezése után a résztvevők elénekelték a magyar és a székely himnuszt.

Kapcsolódó írásaink

Emlékezetpolitika dinamittal

ĀTrianon 100. A munkácsi várhegyen, a nyitrai Zoboron és a Morva dunai torkolatánál is állt egykor millenniumi emlékmű, de mára nem sok maradt az építményekből

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom