Krónika

Nemzeti emlékhellyé nyilváníthatják a Királydombot

A rákosmezei országgyűlések intézménye a Mohács előtti, független Magyarország politikai értelemben vett középpontja volt, ezért is nevezték többször az ország közepének régi krónikákban. Nagyvonalú hasonlattal élve a mai Kossuth tér középkori elődje volt a Rákosmező, amelynek szimbolikus középpontja, a királyi sátornak otthont adó Királydomb volt. Az első itteni országgyűlést 1277-ben tartották, amely dátum elég előkelő a mai európai országok körében, utolsó alkalommal 1540-ben ültek össze a történelmi jelentőségű helyszínen. Az itteni országgyűlések emléke azonban mára méltatlanul kikopott a köztudatból.

Nemzeti emlékhellyé nyilváníthatják a Királydombot
A félig beépített Királydomb látképe napjainkban
Fotó: Magyar Patrióták Közössége

„Kezdeményezésünket illetően az Országgyűlés elnökével, a kormánnyal és a területileg illetékes, 10. kerületi önkormányzattal állunk kapcsolatban” – nyilatkozta a Magyar Hírlap megkeresésére Kontos Gábor, a Magyar Patrióták Közösségének (Patrióták) elnökségi tagja. Ismertette, jelenleg az egyeztetések kezdeti fázisában járnak, de eddig mindegyikük támogatta a tervüket. Javaslatuk szerint e nevezetes történelmi helyszínt egy emlékjellel – sztélével – kell megjelölni, s ezzel párhuzamosan fel kell venni a Nemzeti Örökség Intézete által gondozott Nemzeti emlékhelyek listájára. Boráros János, Pest város magyar érzelmű tanácsosa, amikor jó kétszáz évvel ezelőtt a Királydombon „emlékszobrot tervezett emeltetni” , bizonyára nem gondolta, hogy az ő nevét hamarabb viseli majd egy tér Pesten, mint hogy az általa szorgalmazott emlékszobor elkészüljön. „Őszintén reméljük, hogy a konkrét, gyakorlati lépések még ebben, a kerek évfordulót tartalmazó évben megtörténnek” – tette hozzá lapunknak az elnökségi tag.

Kontos Gábor a Patrióták YouTube-videóján felhívta a figyelmet, hogy a középkori magyar országgyűléseket az Országháztól csaknem tíz kilométerre, a Rákos-patak melletti Rákosmezőn tartották. Mintegy harmincöt rákosmezei országgyűlés helyszíne a felsőrákosi Királydomb volt, amelynek területét már félig beépítették az utóbbi száz esztendőben. Többek között itt választották királlyá Kun Lászlót, Károly Róbertet, Hunyadi Mátyást, valamint kormányzóvá Hunyadi Jánost. „Mi Patrióták azt szeretnénk elérni, hogy a Királydomb még szabadon álló része ne épüljön be lakóparkokkal, hanem legyen nemzeti emlékhely” – tette hozzá az elnökségi tag.

A Magyar Nemzet megszólaltatta Hetzmann Róbertet, a Patrióták elnökét, aki azt közölte, hogy az első visszajelzések támogató jellegűek, ami mindenképpen bizakodásra ad okot, „noha számítottunk is rá, hogy a rákosmezei emlékhelyért indított kezdeményezésünk kedvező fogadtatásban részesül majd. Ez egy igazi nemzetegyesítő ügy, ami mögé minden jóérzésű magyar bátran felsorakozhat” – fűzte hozzá az elnök.

Kapcsolódó írásaink

Párhuzamos történetek Aquincumból

ĀNyilvános illemhelyen dolgát végző császár és megmérgezett pápa az óbudai romterület múzeuma új időszaki tárlatán – Az utolsó epizódban Mátyás idejéből kapunk némi ízelítőt