A járvány és az 5G

Az utóbbi hetekben Új-Zélandon például tizenöt alkalommal próbálták felgyújtani a mobilhálózati tornyokat. Korábban az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Belgiumban, Cipruson, Írországban és Hollandiában is követtek el hasonló támadásokat.

Az 5G-t, vagyis a vezeték nélküli hálózatok ötödik generációját 2019-ben vezették be, azóta pedig már a világ negyven országában vannak jelen a mobiltelefonos szolgáltatások kiterjesztése, a letöltések felgyorsítása érdekében. Az 5G rádióhullámai az elektromágneses spektrum alacsony frekvenciájú végén helyezkednek el, gyengébbek a látható fénynél, és nem elég erősek, hogy károsítsák a sejteket, ahogy arra a skála másik végén elhelyezkedő gammasugárzás például képes.

Először márciusban kapott szárnyra az az elmélet, miszerint a Covid–19-betegséget valójában az 5G rádióhullámai okozzák, mivel megmérgezik a sejtjeinket, de sokan úgy hiszik, a hálózatok „csak” aktiválják a vírust azzal, hogy meggátolják, hogy az immunrendszer védekezzen ellene. Lehet olvasni akár arról is, miszerint az 5G-n keresztül a különböző vírusok kommunikálni tudnak egymással. Egy magyar 5G-ellenes zárt Facebook-csoportban rendszeresen emberkísérleteket említenek, míg mások arról osztanak meg cikkeket, hogy a mobilhálózati tornyok felelősek a sclerosis multiplexért is, de a feltevések tárháza kimeríthetetlen A teóriákban egy a közös: féligazságokon, vélt összefüggéseken, illetve valós félelmeken alapulnak. Az említett Face­book-csoport bemutatkozójában például így összegzik, mihez tartsa magát, aki felvételt kér a közösségbe: „Nem akarunk vitatkozni arról, hogy káros vagy nem káros az 5G, ki bizonyította vagy nem bizonyította. Ez egy olyan csoport, ahol mindenki tudja, érzi, hogy az 5G negatívan hat minden élőlényre.”