Felértékelődik a meteorológia

Az ember és a környezet folyamatosan hatással van egymásra, amely legkézenfekvőbben a koronavírus-fertőzés következményein mérhető le. A világjárvány miatt számos ünnepi rendezvényt kellett elhalasztani, miközben sokak szerint a pandémia alakulására az időjárás is hatással van.

A környezet megismerése, a jövő kutatása több ezer éves vágya az embernek. A hazai időjárási megfigyelésekre már a tizenegyedik századból is találunk adatokat, de az összefüggő meteorológiaiállomás-hálózat csak a 19. században indult fejlődésnek. Az osztrák meteorológiai intézet megalapításakor, 1870-ben már negyven állomás működött, amelyek közül tizennégy a mai Magyarország területén volt.

A Magyar Tudományos Akadémia 1868. április 6-án tárgyalta a független magyar meteorológiai intézet létrehozásának javaslatát, és két évvel később, 1870. április 8-án Ferenc József király ellenjegyezte a Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet alapító okmányát, ami a Budapesti Közlöny május 3-i számában jelent meg, így ez az időpont tekinthető az első magyar meteorológiai szervezet megalapításának.

Az intézet első igazgatójának Schenzl Guidó osztrák származású cógust nevezték ki. Az akkor még három főből álló szervezet a Budai Reáliskola épületében működött, majd 1871 januárjában átköltöztek egy, a budai Várban lévő ház (Móra Ferenc u. 2/b) első emeletére, amelyet az intézet első székházának tekinthetünk. A szervezet élére 1890-ben Konkoly-Thege Miklóst nevezték ki, akinek irányítása alatt a prognózis osztály megalakításával a megfigyelések rögzítése mellett az előrejelzések is hangsúlyossá váltak, így 1891. június 15-től kezdve naponta térképes „Időjárási sürgöny-jelentést” adtak ki. Több költözést követően 1910-ben elkészült a szolgálat központjának jelenleg is otthont adó épület a Kitaibel Pál utcában, és a következő évben már 1426 meteorológiai állomás működött az akkori Magyarország területén. A folyamatosan egyre több tevékenységet ellátó intézmény néhány névváltozás után, 1970-ben kapta az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnevezést, amelynek jelenlegi elnöke, Radics Kornélia arra a legbüszkébb, hogy az európai társszervek között is kiemelkedő elismertséget szereztek, amit az is jelez, hogy az ENSZ Meteorológiai Világszervezet európai régiója alelnökének választották meg az OMSZ-t.

A társadalom egyre inkább kitett az időjárás hatásainak, s ez felértékeli a meteorológia jelentőségét. A szolgálat a kilencvenes évek óta olyan műszaki, informatikai és tudományos fejlődésen ment át, amellyel egész Európában elismerést vívott ki – mondja elégedetten Radics Kornélia.

A hagyományoknak megfelelően az OMSZ meteorológiai adat-, információgyűjtő és elemző szervezet, amely az utóbbi évtizedekben egyre inkább információszolgáltatóvá is vált. A szinoptikus mérések és észlelések mellett magaslégköri rádiószondázást, kutató-fejlesztő tevékenységet folytat, működteti a meteorológiai radarhálózatot és a villámlokalizációs rendszert, ám az ezernyi feladat közül vitathatatlanul az előrejelzések készítése az, ami mindenkit érdekel.

Ez egy kicsit olyan, mint a foci, mindenkinek van véleménye róla – jegyzi meg ironikusan az elnök. A technikai és tudományos fejlődésnek köszönhetően a „jövőbelátó képességünk” rengeteget fejlődött, de a realitásokkal tisztában kell lenni, százszázalékos pontosságú soha nem lesz egy előrejelzés, csak közelíteni tudunk ehhez. Amíg a jelen leírása sem tökéletes, addig a modellek is bajban lesznek a jövőbeli események kiszámításával.

Amikor valaki váratlanul bőrig ázik, esetleg az ígért ragyogó napsütést fátyolfelhők árnyékolják, gyakran szidják a meteorológusokat. Ezzel együtt kell tudni élni, és közben az elégedetlenséget lefordítani, mert az azt jelenti, hogy igény van ránk, a tevékenységünkre, még ha annak korlátaival mindenki nem is lehet tisztában – jegyezte meg lakonikusan Radics Kornélia.