Krónika
Nyomkövetés mutációkkal
Brit genetikusok több mint hétezer-hatszáz beteg mintáinak elemzésével ellenőrizték, helyes-e a feltevés, miszerint a koronavírus már 2019 decembere előtt is terjedhetett
Sokat lehetett hallani arról az elméletről, hogy a koronavírus már akár hónapokkal azelőtt megjelenhetett az emberek szervezetében, mint ahogy a kínai Vuhanban azonosították decemberben. Ez hasznos is lett volna sok szakember szerint, akik abban bíztak, hogy a kór már az ismertnél jóval korábban, csendesen terjedni kezdett, hiszen így kialakulhatott volna bizonyos mértékű immunitás mostanra. Ám a University College London genetikusainak legújabb, más kutatók által is ellenőrzött tanulmánya ezt cáfolja. A tudósok egy több mint 7600 koronavírusos páciens mintáját tartalmazó genetikai adatbázist elemeztek ki.
Francois Balloux, a kutatócsoport vezetője a CNN-nek magyarázta a vizsgálat lényegét. Elsősorban a vírus mutációit követték figyelemmel. Ehhez a különböző időpontokban és helyszíneken vett mintákat vették figyelembe. A vírusok ugyanis valahányszor reprodukálják önmagukat, hibát követnek el, ezekre a mutációkra pedig a szakemberek egyfajta molekuláris óraként tekintenek, hogy visszakövethessék a kórt időben és földrajzilag is. Megállapításaik pedig egybevágnak a korábbi becslésekkel, amelyek szerint a SARS–CoV–2 tavaly decemberben ugorhatott át először emberi hordozóra. A minták mutációi ugyanis rendkívül hasonlóak, és közös víruselődtől származnak, amelyet 2019 végén azonosítottak.
Bizonyítékot találtak arra is, hogy a koronavírus hetekkel az első hivatalos januári és februári jelentések előtt terjedhetett Európában és az Egyesült Államokban is. Épp ezért – véli Balloux – céltalan keresni a sokat emlegetett zéró pácienst, mivel rendkívül sok van belőlük.
A csoport azt találta, hogy a kór rendkívül gyorsan mutálódik. Ettől nem kell megijednünk, minthogy minden vírus természetszerűen mutálódik, és ez nem feltétlenül jelenti, hogy veszélyesebbé válik. A CNN által megkérdezett, a tanulmánytól független kutató, Lane Warmbrod szintén ezt hangsúlyozta, mondván: attól, hogy tudomást szereztünk arról, hogy a vírus egyre gyorsabban mutálódik, még nem értjük meg, milyen változás történt biológiailag. A genetikai kutatások ugyanakkor rendkívül fontosak a vakcinák kifejlesztéséhez, hiszen azok a kórokozó olyan részeit támadják meg, amelyek nem változnak sokat még hosszú távon sem.
