Krónika

Versenyfutás a vakcináért

Védőoltásonként változó, néhány év, a tetanusz esetében például durván öt esztendő az az időtáv, amíg az ember szervezete képes megjegyezni, hogy miként védekezzen egy-egy kórokozó ellen – mondta lapunknak Czett András orvos. A szakember beszélt arról is, az új kutatások alapján valószínűleg az ér belhártyáját támadó koronavírus ellen nehéz lesz ellenszert alkotni, különösen annak fényében, hogy azt sem tudjuk, a jelenlegi harminchárom törzsnek akad-e közös antigénje.
 

Versenyfutás a vakcináért
Képünk illusztráció
Fotó: Pexels

A fertőzésre az ember immunrendszere perceken belül válaszol, ám az ellenanyag kialakítása nagyjából három napba telik, így csak ezt követően tudjuk eldönteni, hogy a szervezetet milyen kórokozó támadta meg, például baktériummal vagy vírussal állunk szemben – mondta lapunknak Czett András orvos.

A szakember beszélt arról, hogy jelenlegi ismereteink alapján valószínűleg a koronavírus sok más mellett az oxigénátadásban is szerepet játszó érrendszer belhártyáját támadja. Ennek működési eleve rendkívül összetett, tehát a vírusra jó ellenszert sem egyszerű találni – különösen annak fényében, hogy a koronavírus jelen ismereteink szerint már számos mutációval bír, s egyáltalán nem nevezhető biztosnak, hogy e csoportnak akad közös antigénje.

Mint kifejtette, sajnos az is előfordulhat, mire megtalálják a megfelelőnek vélt vakcinát, az esetleg már elavult lesz, s kezdődhet az egész versenyfutás elölről.

Korábban Czett András lapunknak arról beszélt, korántsem mindegy, hogy egy államilag támogatott magánlabor vagy profitorientált gyógyszercég bukkan rá a koronavírus ellenszérumára. Most azt mondta, bár a nemzetközi összefogás példás, ennek ellenére nem elképzelhetetlen az a helyzet, hogy egy ország megtiltja, esetleg jelentősen korlátozza a felfedezett ellenszer valamelyik, általa nagy tömegben gyártott összetevőjének az exportját. Tehetné mindezt, mondjuk, azért, hogy elsőként a saját lakossága részesüljön oltalomban, de akár zsarolási szándékkal vagy a hatalmas profit érdekében is – fogalmazott.

Ugyanakkor a másik, mindenki számára jobb verzió is előállhat, amelyet egy példával világított meg a szakember.

Tételezzük föl, kiderül, a koronavírus ellenszerét, mondjuk, a mindenütt árult közönséges dióból lehet kivonni. Ilyenkor magára a vakcinára természetesen kérhető nemzetközi oltalom, de azt már senkinek nem vagyunk képesek megtiltani, hogy e csonthéjas gyümölcsöt egye védekezésül – magyarázta.

Általában korlátozott az a maximális időtáv, amíg az ember szervezete képes megjegyezni, hogy miként védekezzen egy-egy kórokozó ellen, vagyis ha akad majd ellenszer, mindenképpen szükség lesz a folyamatos átoltásra – hangoztatta továbbá az orvos. Kifejtette, a test – rendkívül egyszerűen mondott – „fertőzési memóriájáért” a fehérvérsejtek egy speciális csoportja felel, ezek többek közt a nyirokcsomókban „laknak”.

Hibás tehát az a nézet, hogy egyes oltások örökre védettséget adnak – húzta alá. Példaként a szamárköhögést említette, mint fogalmazott, ennek vakcináját azért adjuk gyermekkorban, mert az a kicsiket veszélyezteti, míg a felnőttek esetében nem okoz gondot, ha újra és újra átesnek rajta.

Czett András szerint a koronavírus ellenszerének kutatása során nem elegendő a szaktudás, szükség van jó adag szerencsére is. Hozzátette, Alexander Fleming egy, az asztalán véletlenül ott felejtett baktériumtenyészetben lelt rá az ecsetpenészre, a mai antibiotikumok nagy részének „ősatyjára”. Kérdés, lesz-e ilyen szerencséje bárkinek mostanság a világon.
 

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom