Krónika
Az ember, aki megújította az orvostudományt
Százhetvenöt éve született a szilárd testeken áthatoló X sugarak felfedezője – Conrad Röntgen ötvenéves volt, amikor örökre beírta nevét a tudomány történetébe
Százhetvenöt éve, 1845. március 27-én született Wilhelm Conrad Röntgen Nobel-díjas német fizikus, a röntgensugár felfedezője. Az MTI portréja szerint a Düsseldorfhoz közeli Lennepben látta meg a napvilágot egy posztókészítő és kereskedő fiaként. A család később Hollandiába költözött. Röntgent kicsapták utrechti középiskolájából, érettségi híján pedig csak vendéghallgató lehetett a hollandiai egyetemeken, ezért Zürichben szerzett végül gépészmérnöki oklevelet 1868-ban.
Nevét a tudomány történetébe 1895. november 9-én írta be. Ezen a napon katódsugárcsővel kísérletezett, a majdnem légüresre szivattyúzott belsejű hengerben a katódból fókuszált elektronsugarakat lehet „előcsalogatni”, amelyek a feszültségtől függő sebességgel lefutnak a csövön. Röntgen homorú tükör formájú katódot használt, hogy az elektronnyalábot a szemközti csőfal minél kisebb felületére koncentrálhassa. A sötét szobában arra lett figyelmes, hogy a cső közelében egy sugárzásra érzékeny anyaggal bevont ernyő zöldes fénnyel kezdett világítani. Mivel a fekete papírba burkolt cső falán sem a katódsugár, sem a látható fény nem tud áthatolni, a jelenséget csak egy ismeretlen sugárzás okozhatta. Amikor a csövet kikapcsolta, az ernyő nem világított tovább, de amikor ismét bekapcsolta, a papír megint fényleni kezdett. Még nagyobb meglepetésére a sugárzás akkor is csak kicsit gyengült, amikor egy könyvet tett a cső és a képernyő közé, majd a csövet egy másik szobába vitte át, és becsukta az ajtót. Sőt ujjainak csontjai is kirajzolódtak a képernyőn, azaz a láthatatlan sugár a kézen is áthatolt. A szemnek láthatatlan sugárzást később X-nek nevezte el, ahogy a matematikában az ismeretlent jelölik.
Röntgen azonnal felismerte a felfedezés jelentőségét, amit végül december 28-án publikált. A röntgensugarat kezdetben csonttörések és idegen testek felkutatásánál használták, de gyorsan elterjedt a műtéti beavatkozásoknál is.
Kutatásaiért a tudós elsőként kapta meg a fizikai Nobel-díjat 1901-ben. Röntgen 1923. február 10-én hunyt el bélrákban. Nem kizárt, hogy kísérletei közrejátszottak betegsége kialakulásában.
