Krónika

Egyre gyakoribb, hogy nem fagy be a Balaton

Az enyhe tél hatással volt a magyar tenger alga-, illetve hínárállományára is, ugyanakkor nem kimutatható, hogy befolyásolná a tavaszi–nyári vízminőséget

Az enyhe időjárás előrehozhatta az algák, hínárok tavaszi fejlődési fázisait – derül ki a Balatoni Limnológiai Intézet összefoglalójából. Hangsúlyozzák, az elmúlt évtizedek trendjéhez hasonlóan idén sem alakult ki összefüggő jégborítás a magyar tengeren.

A tél végével helyzetjelentést készített a Balatoni Limnológiai Intézet a Balaton jelenlegi állapotáról. Megállapításuk szerint 2019-2020 telén sem alakult ki tartós és összefüggő jégborítás a tavon, s ez az utóbbi évtizedek alapján egyre gyakoribbá válik. A jéggel fedett Balatonban egyébként sajátos környezeti körülmények alakulnak ki: a szél által rendszeresen felkevert üledékszemcsék ilyenkor kiülepszenek, tiszta jégborítás esetén a napsugárzás akadálytalanul lejut a tó üledékének felszínére, ahol így a 3-4 Celsius fokos vízben sajátos mikroszkopikus algaegyüttesek fejlődnek ki. Szerencsére ennek elmaradása nincs kimutatható hatással a tó tavaszi-nyári vízminőségére. Mint írják, az extrém enyhe tél kihatott az alga- és hínárállományra. Ugyan az algák mennyisége nem szokatlanul magas egyik balatoni medencében sem március elején, ugyanakkor a siófoki és a szemesi medencék északi partja mentén 6-8 µg/liter körüli becsült klorofill-a értékek tapasztalhatók, amit valószínűleg az aljzathoz kötődő kovaalgák felkeveredése idézett elő. Az átlagnál magasabb vízhőmérséklet mindenképpen hozzájárulhatott ehhez, de hatott a hínárállományra is, idén ugyanis sokkal több ilyen vízinövény telelt át. Az intézet szerint lehetséges, hogy az enyhe időjárás előrébb hozta az algák, hínárok tavaszi fejlődési fázisait, azonban már egy nagyon rövid hideg időszak vissza­fordíthatja a folyamatokat.

Közben a Balatonban már javában tart a csukák ívása. Sütkérező gébekkel és sügérrel is lehet találkozni. A sügér a tó jellegzetes, őshonos, kis testméretű ragadozó hala, amelynek állománya örvendetesen gyarapodásnak indult az utóbbi évtizedben – emelik ki.

A nagy kárókatona, más néven kormorán riasztása és gyérítése egész évben zajlik a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. által kezelt halastavakon. Éves szinten 700-1000 egyedet ejtenek. A Balatonnál a korábbi években száz-százötvenet ejtettek el, 2020-ban eddig huszonnégyet. Hozzáteszik, gyérítésük fontos feladat, hiszen a túlnépesedett állomány komoly gazdasági és ökológiai problémákat is okozhat, ugyanis a kormoránok sok halat fogyasztanak el, amely a halgazdálkodás szempontjából kedvezőtlen, emellett a költő és éjszakázó helyeken a madarak ürülékétől a part menti növényzet és a fák erősen károsodnak és hosszabb idő alatt el is pusztulnak.

Kapcsolódó írásaink

A magyar tenger arcai

ĀKovács Emőke Balatoni impressziók című könyvében a tó 19. és 20. századi történetének ismeretlen részleteit tárja fel könnyed, közérthető és érdekes formában

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom