Krónika

Egy hómentes tél furcsaságai

A meteorológus szerint nem csak a globális felmelegedést kell okolnunk az enyhülésért

Látszólag ellentmondás, hogy az idei különlegesen meleg tél sem nevezhető minden szempontból rendkívülinek. Szentes Olivértől, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakértőjétől megtudtuk, hogy a tartós zonalitás, azaz a nyugati áramlás eredménye ez az enyhe tél, így hát felesleges riogatásnak tartja, hogy mindenért a globális felmelegedést okoljuk.

Egy hómentes tél furcsaságai
Bár nem zárhatjuk ki a futó hózáporokat, a hóvirág biztos jele annak, hogy hamarosan itt a tavasz
Fotó: MTI/Rosta Tibor

A hónap utolsó napjaiban dől majd el, hogy a hivatalos és ellenőrzött meteorológiai feljegyzések kezdete óta valószínűleg a második vagy a harmadik legmelegebb telet zárjuk. Talán még sokan emlékeznek a 2006–2007-es télre, amely rendkívüli enyheségével vezeti a ranglistát.

„Várhatóan 2,5 és 3 fok között alakul az idei tél országos átlaghőmérséklete, amely csaknem három fokkal magasabb a sokéves átlagnál, és majdnem egy fokkal elmarad 2006–2007 telétől. Még magasabb lett volna az átlaghőmérséklet, ha januárban ez az áramlás nem tolódik kissé északabbra, és nem alakul ki a Kárpát-medencében a hidegpárna, amely kifejezetten helyi sajátosság – tudtuk meg Szentes Olivértől. – Amikor ilyen erős a ciklonképződés Izland térségében, mint ezen a télen volt, olyankor szinte mindig enyhe a tél nálunk. A hetvenes években több egymást követő télen is hasonló időjárási helyzet jött létre, bizonyos periodikusság észrevehető. A tartós nyugati áramlás legfeltűnőbb következménye, hogy országos havazás egyáltalán nem alakult ki, az északkeleti országrészt leszámítva szinte hómentes volt a tél” – tette hozzá.

A viharciklonok sem számítanak ritkaságnak, hiszen már 1854-ben a krími háború kimenetelét is jelentősen befolyásolta egy viharciklon, amely erős nyugati áramlás idején gyakoribb. Ugyancsak az áramlás miatt lehetett szokatlanul enyhe a január Szibériában, persze mindez azt jelenti, hogy mínusz 50 Celsius-fok helyett „csak” mínusz 40-eket mértek.

Az éghajlati szakértőtől megtudtuk, hogy a téli időszakban a globális felmelegedés leginkább érzékelhető hatása Magyarországon az egyre gyakoribbá váló hómentesség. Az elmúlt ötven évben átlagosan évtizedenként egyszer tapasztalhattunk ennyire hómentes telet, de ezek mostanában gyakoribbá válnak.

Ugyanakkor óvatosan kell fogalmazni a globális felmelegedéssel kapcsolatban, hiszen az északi sarkvidéken az utóbbi tíz év legnagyobb mértékű februári jégtakarója alakult ki, aminek az oka éppen az az erős nyugati áramlás, amely a hidegmagot az északi pólus közelébe zárta, illetve ritkán jutottak el ciklonok a Jeges-tenger térségébe, ezek erős szele feltörhette volna a kialakulóban levő vékony jeget. Nálunk az éghajlatváltozás, azon belül a melegedés tavasszal és nyáron a legjelentősebb. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy idén is így lesz, mert ha gyengül a nyugati áramlás, akkor tavasszal is leszakadhat északról a hideg, pillanatnyilag még nem zárhatjuk ki a tavaszi havazás lehetőségét sem.

Kapcsolódó írásaink