Minden trükköt bevetettek az elsőségért a felfedezők

Robert Edwin Peary 1856. május 6-án született a pennsylvaniai Cressonban. A haditengerészetnek kezdett dolgozni, amikor a Nicaragua-csatorna építési munkálataira vezényelték. Itt ismerte meg Matthew Hensont, aki később minden útjára elkísérte. A trópusi környezet azonban nem tetszett neki, a végtelen hómezők vonzották, így 1886-ban nekivágott Grönland felkutatásának. Peary tanulmányozta az őslakos inuit eszkimók túlélési módszereit, megtanulta az igluépítést, és kifejlesztette a kutyák vontatta, úgynevezett száncsónakot.

Utolsó expedíciójára 1908. június 6-án indult el New Yorkból hajóval, hogy aztán 1909 februárjában Henson, hét társuk és tizenhét eszkimó kíséretében tizenkilenc szánon – amelyeket százharminchárom kutya húzott – elinduljon az Északi-sark felé.

Társaik meghatározott időközönként visszafordultak, mígnem a végső szakaszt csak Peary és Henson tette meg. Utolsó táborhelyük nagy valószínűséggel az Északi-sark közelében, nyolc kilométeren belül volt. Itt tűzték ki az Amerikai Egyesült Államok lobogóját, méréseket végeztek, majd harminc óra múlva visszaindultak.

Pearyt számos tudományos társaság választotta tagjai sorába. Emlékiratai megírása után, 1920. február 20-án halt meg washingtoni otthonában. Haláláig fagyásos sérülések következtében nyolc lábujját veszítette el. Az Arlingtoni Nemzeti Temetőben helyezték örök nyugalomra, és sírja mellé temették Matthew Henson hamvait is.

A nyolcvanas évektől terjedt el az a vélemény, hogy Peary csak az Északi-sark közelében járhatott, attól valószínűleg még legalább harminc kilométer távolságra, ám meghamisította a méréseket. Erre utal az is, hogy a sark eléréséről nincs bejegyzés az egyébként részletes naplójában. Furcsa, az is hogy míg Peary expedíciója az első három hétben átlagosan napi 21 kilométert tett meg, az utolsó szakaszon, amikor csak Hensonnal, majd egyedül haladt tovább, napi 42 kilométert könyvelt el. Ilyen sebesség még a mai motoros szánokkal is képtelenség.

Volt azonban egy másik kutató, Frederick Albert Cook amerikai sebészorvos aki azt állította, övé a dicsőség, hiszen 1908. április 21-én neki sikerült elsőként elérni az Északi-sarkot. Cook állítását – bár kevés bizonyítékkal rendelkezett- mindaddig nem vonták kétségbe, míg egy évvel később Robert Peary végre nem hajtotta a maga északi-sarki útját. Igaz, Cook gratulált Pearynek a sikeres visszatéréshez, ám vetélytársa sikeres kampányba kezdett az orvos-felfedező ellen, mondván hamis adatokkal akarja magához ragadni a dicsőséget.

Még ma is vita tárgyát képezi, valójában melyik kutató érte el először bolygónk északi pólusát.