Krónika

„Mind együtt vagyunk”

Hisszük, hogy megfékezhető a járvány, ehhez viszont az kell, hogy az országok határozott intézkedéseket vezessenek be – mondta a WHO Magyarországi Irodájának vezetője

Magyarországon minden rendelkezésre áll, hogy idejében felismerjék a fertőzéseket – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Ledia Lazeri, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) Magyarországi Irodájának vezetője annak kapcsán, hogy a szervezet nemrég nemzetközi vészhelyzetet hirdetett az új koronavírus (2019-nCoV) terjedése miatt.

„Mind együtt vagyunk”
Ledia Lazeri: Osztjuk az emberek aggodalmát
Fotó: MH

– A WHO döntése mit jelent a tagállamokra, azon belül Magyarországra nézve?

– Január 30-án a WHO főigazgatója ismét összehívta a vészhelyzeti bizottságot, és tájékoztatást kért arról, nemzetközi horderejű közegészségügyi vészhelyzetet jelent-e a Kínából indult új koronavírus, azaz a 2019-nCoV terjedése. Elfogadva a bizottság javaslatát, deklarálta a vészhelyzetet, amely megerősíti az országok közötti koordinációt, a kooperációt és a szolidaritást. A bejelentés egyben azt is jelzi, mind együtt vagyunk ebben a kérdésben, a legjobb megoldást pedig az együttműködés jelenti. Ennek értelmében Magyarország is csatlakozik azon országokhoz, akik a legjobb képességeik szerint megerősítik és biztosítják a felkészültséget – központi és helyi szinten egyaránt – az ágazatközi együttműködés által, beleértve az egészségügyi szakemberek technikai szintű irányítását és a köz tájékoztatását is.

– Több újság is arról cikkezett, hogy a nemzetközi vészhelyzet kihirdetése csak szimbolikus jelentőségű. Ez így van?

– Ez nem igaz. A WHO hisz benne, hogy még mindig lehetséges megfékezni a vírus terjedését, ha az országok határozott intézkedéseket vezetnek be annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb felismerjék a vírust, elkülönítsék és kezeljék az érintetteket, illetve monitorozzák, a betegek kikkel érintkeztek, továbbá ha a szociális távolságtartást elősegítő rendszabályokat vezetnek be, arányosan a kockázat mértékével. A szervezet tanácsokkal is ellátta a tagországokat. Ez idáig az esetek túlnyomó részét Kínából jelentették. Az információk azt mutatják, a más országokban diagnosztizált betegek többsége közvetlen módon köthető Vuhanhoz vagy az ország más részeihez. A WHO osztja az emberek aggodalmát, akik féltik saját, családjuk és barátaik egészségét. Bármely új, súlyos betegséget vagy halált eredményező kórokozó felbukkanását a lehető legkomolyabban kell vennünk.

– Az egyik legfőbb veszélyforrás, hogy a vírus átterjedhet olyan országokra, amelyeknek alacsonyabb színvonalú az egészségügyi rendszere. Magyarország veszélyeztetett ebből a szempontból?

– Magyarországon hagyományosan hatásos rendszerek vannak kialakítva a járvány megelőzése és kontrollálása érdekében. A betegségfelderítési és riasztási mechanizmusok az egész országot átfedő módon működnek, a képzett szakemberek pedig mindenkor elérhetőek. Más szóval az országban minden rendelkezésre áll, hogy idejében felismerjék és nyomon kövessék a fertőzéseket, valamint figyelmeztetéseket adjanak ki.

– Hiába van tele a média a koronavírussal, továbbra is nagyon keveset tudunk róla. Hogyan tervezi a WHO, hogy betöltse ezt az információs hiányt?– A WHO január 2. óta minden szinten, a forrásokat összehangolva azon dolgozik, hogy nyomon kövesse és ellenőrizze a járványt. Folyamatosan elemezzük a beérkező adatokat és számos terület szakértőivel együttműködve próbáljuk növelni a betegségről való tudásunkat. Specifikus tanulmányokat indítványoztunk, hogy többet tudjunk meg a továbbadásról, a rizikófaktorokról és a fertőzés forrásairól. Ezek közül néhány tanulmány már készületben van. Minél több esetet azonosítanak, annál több elemzést végezhetünk el, ezáltal tisztább képet kapva a betegség súlyosságáról és az átadási mintákról. Amint új dolgokat tanulunk meg, frissítjük az útmutatásokat. Emellett létrehoztunk egy független klinikai tanácsadó csoportot is azzal a céllal, hogy elindítsunk egy 2019-nCoV anonimizált klinikai adatplatformot, ahol a tagországok – névtelenül – információkat oszthatnak meg a vírushoz köthető fertőzésgyanús vagy igazolt esetekről. A platformon beérkezett adatok az adott tagországok tulajdonai maradnak, a WHO csak az esetek igazolására és felmérésekre használja fel őket, illetve arra, hogy informálja a közegészségügyet és a végrehajtó szerveket. Ezzel a megközelítéssel próbáljuk elősegíteni az adatok egységesítését, amikor információkat gyűjtünk az érintettekről, a betegség lehetséges tüneteiről, jeleiről, a laboratóriumi tesztekről, illetve arról, hogyan kezelik az érintett pácienseket. Az adatok standardizálásával sokkal könnyebb megérteni a vírus természetét.

Kapcsolódó írásaink