Krónika

Így élnek a magyar kamaszok

Az ELTE kutatói hatezer felső tagozatos és középiskolás diákot kérdeztek meg az egészséget befolyásoló szokásaikról egy nemzetközi szinten folyó kutatásban

Romlottak egyes étkezésiszokás- és egészségiállapot-mutatók, ugyanakkor stagnálnak vagy javultak a szerhasználati jellemzők a magyar tinédzserek körében. Ismét elvégezték az Iskoláskorú gyermekek egészség-magatartása nemzetközi kutatás felmérését.

Így élnek a magyar kamaszok
Az ötödikesek egyharmada fáradtnak érzi magát
Fotó: AFP/Phanie

Kamaszéletmód Magyarországon címmel bemutatták az Iskoláskorú gyermekek egészség-magatartása nemzetközi kutatás legújabb hazai felmérését ismertető tanulmánykötetet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közreműködésével megvalósuló kutatás során a tagállamok négyévenként mérik fel az ötödik, hetedik, kilencedik és tizenegyedik évfolyamos diákok egészséget befolyásoló szokásait országos, reprezentatív mintán.

Hazánk a keleti blokk országai közül elsőként csatlakozott a projekthez 1985-ben, 2018-ban kilencedik alkalommal végezték el a kutatást az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar HBSC Kutatócsoportjának szakemberei, több mint hatezer diák megkérdezésével. Az eredmények keresztmetszetet nyújtanak egyebek mellett a magyar fiatalok fizikai aktivitásáról, táplálkozási, dohányzási, alkohol- és drogfogyasztási szokásairól, szubjektív egészségi állapotáról és társas kapcsolataikról.

Németh Ágnes kutatásvezető előadásában arról beszélt, hogy a zöldség- és gyümölcsfogyasztás valamelyest csökkent a kamaszok körében a 2014-es adatokhoz képest. Emellett alacsonyabb lett a rendszeresen reggeliző tanulók aránya is. Kitért rá: noha visszaesett a napi édességfogyasztás, a túlsúlyosak aránya így is 5-6 százalékkal emelkedett.

Romlott az egészségi állapot szubjektív megítélése is, a diákok negyede ugyanis nem tartja jónak az egészségét – ismertette Várnai Dóra. Szintén magas a pszichés és a szomatikus tüneteket rendszeresen tapasztalók aránya, főként a lányok körében, de a diákok jelentős része számolt be fáradtságról is.

Horváth Zsolt a fiatalok szerhasználata kapcsán többek között elmondta, az arányok stagnálnak vagy pedig javultak 2014 óta. Mint mondta, tízből négyen ittak alkoholt a kérdezést megelőző egy hónapban. Ugyanakkor némileg csökkent a lerészegedés előfordulása a diákok körében.

„Ha ugyanazt a kérdőívet használjuk minden, a projektben részt vevő országban, akkor nem csupán arról kapunk képet, milyen irányba megy Európa, de az egyes országok vagy generációk közötti különbségeket is megismerhetjük” – magyarázta lapunknak Ledia Lazëri, a WHO Magyarországi Irodájának vezetője. A kérdőív bizonyos részeit több felmérés során változatlanul használják, ugyanakkor a társadalmi és technológiai változásokat követve bizonyos témakörök kikerülnek, illetve újakkal is rendszeresen bővül a kutatás. „A tanulmánykötet segítségére lehet az egészségfejlesztésben döntéshozói helyzetben lévő szakembereknek is. Ha egy vidéki iskola igazgatója megismeri, hogy tendenciózusan milyen problémák jellemzik a kisvárosi intézmények diákjait, könnyebben találhat megoldásokat” – fogalmazott Ledia Lazëri.
 

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom