Carlos Ghosn: A szabadság, történjék bárhogy is, mindig édes

Filmbe illő jelenettel indult a 2020-as év, Carlos Ghosn, a Nissan autóipari konszern egykori vezető­jének szökését akár maga Martin Scorsese is megrendezhette volna. Ismert, a hatvanöt éves libanoni–francia–brazil üzletembert Japán­ban azzal vádolták meg, hogy saját anyagi veszteségeit a Nissannal fizettette ki, illetve a cégnek szóló külföldi utalásokat irányított át saját számlájára.

A férfit decemberben egy hang- szer­tokban csempészték ki tokiói lakásából, ahol előzetes letartóztatásban volt. Ezt követően Libanonba menekült.

Ghosn azzal indokolta szökését, a japán igazságszolgáltatás elfogult volt vele szemben, kegyetlenül, brutálisan bántak vele, fogva tartási körülményei pedig az emberi jogok megcsúfolásával értek fel. Mori Maszako, japán igazságügyi miniszter visszautasította a bíróság független­ségéről szóló vádakat, mondván, az eljárás során tiszteletben tartották a gyanúsított emberi jogait.

Az autómágnás a CNN-nek adott interjújában arról beszélt, hajlandó szembenézni a sikkasztásról szóló vádakkal, ám kizárólag olyan országban, ahol tiszteletben tartják a védelem jogait. Az embereknek nem tetszik, ha valaki elfut az igazság elől. De ha valaki az igazságtalanság elől menekül, arról egész más véleményük lehet – mondta a férfi.

Mint fogalmazott, annak az esélye, hogy tisztességes eljárásra kerüljön sor, nulla volt. Tizenhárom hónappal a letartóztatását követően még nem fixálták a tárgyalás időpontját. – Az eljárás alatt nem voltak jogaim: nem volt telefonom, se internetem, folyamatosan követtek, ráadásul eltiltottak a feleségemtől is. Kilenc hónapon át nem láthattam, nem beszélhettem vele, és azt mondták, ez másfél évig még így lesz – panaszolta. Azt ugyanakkor elismerte, hogy szökésével megsértette a japán törvényeket.

Ghosn szerint a szökés körülmé­nyeiről szóló híradások pontatlanok, ám részleteket nem árul el, hogy védje azokat, akik segítették. Arra a kérdésre, milyen érzés volt, egy hangszerdobozba bújva menekülni, úgy felelt: a szabadság, bárhogy is történjen, mindig édes.

Több portál is beszámolt arról Ghosn ügye kapcsán, hogy a japán igazságszolgáltatással számos probléma akad. Jeff Kingston, a Temple Egyetem tokiói kampuszán működő Ázsiai tanulmányok intézetének igazgatója a The Guardianen arról ír, Japánban a jogszabályokat fegyverként használják, és nem alkalmazzák egyenlően. Példaként említi az úgynevezett „túsz-igazságszolgáltatást”, amikor a vádlottat addig tartják előzetesben és félemlítik meg, amíg nem vallja magát bűnösnek egy vallomásban, amelyet gyakran az ügyészek fogalmaznak meg. Kitér arra is, Japánban huszonhárom napig tarthatnak vala­kit letartózta­tásban, ez azonban szinte a végtelen­ségig meghosszabbítható, lévén, a bírók többnyire az ügyészségnek kedveznek dönté­seikkel. Ezt egy ENSZ-bizottság 2013-ban középkorinak titulálta. Ghosn több mint százhúsz napot töltött letartóztatásban.