Krónika
Komoly természeti csapások sújtották idén a világot
Sarkvidéki hidegek, heves tájfunok, fékezhetetlen erdőtüzek, súlyos áradások, rendkívüli forróság és földrengések – Összegyűjtöttük az óév legsúlyosabb katasztrófáit
A 2019-es év végéhez közeledve megannyi emlékezetes, időnként tragikus esemény juthat eszünkbe a mögöttünk hagyott esztendőből: a lángoló Notre-Dame képsorai, a Hableányról szóló híradások, az első felvétel a Földtől ötvenötmillió fényévre található fekete lyukról vagy a bangladesi sziámi ikerpár magyar szakemberek által végzett szétválasztása. Mégis, ha visszatekintünk, szembetűnő, hogy az egyre szélsőségesebbé váló időjárás minden korábbinál nagyobb pusztítást okozott idén szerte a világban.
Ezt már jól mutatta az is, hogy január végén mínusz 40–46 Celsius-fok közötti hőmérsékletet is mértek az egyesült államokbeli Nagy-tavak környékén. A sarkvidéki fagy összesen tizennégy ember halálát okozta.
Márciusban a déli féltekére valaha lecsapott legsúlyosabb viharról értesült a világ, amikor az Idai ciklon heves esőzéseivel súlyos áradásokat és földcsuszamlásokat okozott Mozambikban, Zimbabwéban és Malawiban. Több mint ezerháromszáz ember halt meg.
A katasztrófák Ázsiát sem kerülték el: míg a kínai hatóságok áprilisban arról számoltak be, hogy az első negyedévben a szélviharok, erdőtüzek, földrengések és az extrém havazás mintegy másfél millió embernek okozott károkat, addig Indiában június közepén a szélsőségesen forró, több helyen ötven Celsius-fok fölötti hőmérséklet miatt súlyos vízhiány alakult ki, több mint száz ember vesztette életét.
Az erdőtüzek problémájára augusztusban terelődött a világ figyelme, miután a brazil űrkutatási hivatal közölte, az Amazonas-vidék brazíliai részein idén regisztrálták a legtöbb – mintegy nyolcvanezer – erdőtüzet a méréseik kezdete, azaz 2013 óta. Igaz, a NASA vagy a Global Fire Data is jelezte, a 2000-es években több alkalommal is súlyosabb volt a helyzet
a mostaninál.
Közben a szélsebességét tekintve 2005 óta a legerősebb hurrikán csapott le az Egyesült Államok keleti partvidékére szeptember elején. A Dorian a legnagyobb pusztítást a Bahamákon végezte, ahol hatvanegyen haltak meg. Japánon pedig októberben söpört végig a Hagibisz tájfun, amely hatvan éve a leghevesebb volt az országban. A száz ember halálát okozó vihar több milliárd dollárnyi kárt okozott.
Novemberben Velencében hirdettek szükségállapotot, a lagúnák városa az elmúlt öt évtized legsúlyosabb áradását szenvedte el, Eközben Albániát 6,4-es erősségű földrengés rázta meg, ahol az összeomló épületek között ötvenegyen vesztették életüket.
Ausztráliában pedig ezekben a pillanatokban is küzdenek a három hónapja tartó bozóttüzekkel, amelyeket forróság súlyosbít: a hőmérséklet már minden államban meghaladta a 40 Celsius-fokot. Eddig egymillió hektárnyi terület pusztult el. A füst miatt Sydney-ben jelentősen romlott a levegő minősége.
