Krónika

Amazonas: tízmilliók vízellátása forog kockán az erdőtüzek miatt

Az uralkodó szelek több száz kilométerre is elviszik a füst porszemcséit, emiatt az Andok gleccserei tizennégy százalékkal gyorsabban olvadhatnak – állítják brazil kutatók

Felgyorsulhat az Andok gleccsereinek olvadása az Amazonas-vidéki erdőtüzek füstje miatt, a kutatók szerint a folyamat korlátozhatja a helyiek ivóvízellátását is.

Amazonas: tízmilliók vízellátása forog kockán az erdőtüzek miatt
Az elmúlt egy évben csaknem tízezer négyzetkilométer erdőterület semmisült meg
Fotó: AFP/Agência Estado/Gabriela Bi

A brazil űrkutatási hivatal adatai szerint 2018 augusztusa, illetve 2019 júliusa között több mint kilencezer-hétszáz négyzetkilométernyi esőerdő semmisült meg az Amazonas-medence brazíliai részén, ez volt a legkiterjedtebb erdőpusztulás 2008 óta. Amazónia térsége idén került a figyelem középpontjába, ugyanis sokan úgy vélik, a tüzeket a megművelhető földterület érdekében a helyi farmerek által végzett szándékos erdőirtások okozzák. Ezzel szemben mások azt hangsúlyozzák, az év száraz időszakaiban természetesek az erdőtüzek.

Egy brazil kutatócsoport most azt vizsgálta, miként hat a tüzek füstje az Andok gleccsereire. Az uralkodó szelek ugyanis több száz kilométerre is elviszik a porrészecskéket. A kutatók a 2007 és 2010 közötti tüzek megfigyelései és modellezései alapján azt találták, hogy a levegőben áramló apró részek siettethetik a gleccserek olvadását azáltal, hogy a felületüket sötétre színezik, így csökken az albedónak nevezett jelenség, a jégár azon képessége, hogy visszaverje a napsugárzást. A kutatók szerint ezáltal tizennégy százalékkal gyorsulhat az olvadás folyamata. Mindez azért is jelenthet problémát, mert az Andok gleccserei több mint hetvenötmillió embert látnak el vízzel, a gyorsabb olvadás rövidítheti a termények növekedésének időszakát, korlátozhatja az ivóvízellátást, és az egyre csökkenő források körüli konfliktusokhoz is vezethet – hívták fel a figyelmet a tanulmány szerzői.

Newton de Magalhaes Neto, a Rio de Janeiró-i Állami Egyetem Földrajzi Intézetének kutatója szerint a probléma nem helyi jellegű, hiszen kontinentális méretben vannak társadalmi hatásai. A gleccserek egyébként önmagában az éghajlatváltozás miatt is rengeteg, évente kétszáznyolcvanmilliárd tonna jeget veszítenek, ezáltal harmincöt százalékkal hozzájárulnak a globális tengerszint-emelkedéshez.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom