Hazánkban két és fél millióan dohányoznak

Ma tartják országszerte a Ne gyújts rá! világnapot. Ez alkalomból a dohányzásról való leszokás, a megelőzés, az egészségtudatosság és a szűrés fontosságára hívják fel a figyelmet. A világon minden hatodik ember tüdőrákban veszti életét. Hogy mennyire súlyos a helyzet, azt az is mutatja, hogy annyian halnak meg ebben a betegségben, mint emlő-, prosztata- és a vastagbélrákban együttvéve. A The Economist magazin kutatási és elemzési részlege egy huszonhét országot magába foglaló összehasonlító kutatást készít a betegség hazai megelőzésének és kezelésének jelenlegi helyzetéről, e kapcsán tartottak sajtótájékoztatót és szakmai workshopot Budapesten.

Év végére létrejön egy tíz centrumból álló szűrőhálózat, ahol a dohányos előzménnyel rendelkező 50–55 év feletti személyek szűrésére kerül sor – jelentette be Csányi Endre Péter, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár. Ezekben a centrumokban úgynevezett alacsony sugárdózisú mellkasi CT-berendezések lesznek, amelyekkel a korai, egyes, kettes stádiumban sokkal jobb arányban lehet felismerni a tüdőrákot. Jövőre erre 1,2 milliárd forint áll rendelkezére.

Tíz–tizenöt évvel ezelőtt kemoterápiával az előrehaladott stádiumú betegek élettartamát hónapokkal tudtuk csak meghosszabbítani, ma már vannak olyan lehetőségek, hogy ez öt–hat év lehet – hangsúlyozta Ostoros Gyula, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke. Lapunk kérdésére hozzátette, a tüdőrák egy rettenetesen alattomos betegség, úgy is lehet előrehaladott tüdőrákja valakinek, hogy nincsenek tünetei, nem köhög, nem fullad, ezért fontos a szűrővizsgálat. Kiemelte, a tüdőrákos betegek 85–90 százaléka dohányos.

Ha tudjuk ezeket a számokat, akkor miért nem tesszük füstmentessé az országot? – tette fel a kérdést Lázár János. A nem dohányzók védelméért felelős miniszterelnöki biztos, aki szerint megkerülhetetlen az a vita, hogy a dohányzáshoz való jog vagy a dohányzásmentes élet védelméhez való jog az erősebb. Hazánkban két és fél millióan cigarettáznak, vagyis a lakosság huszonhét százaléka. Hozzátette, ugyanakkor számos kutatás szerint a légszennyezettség is legalább ilyen mértékben járul hozzá a tüdőbetegségek kialakulásához. Elmondása szerint jogalkotási egyeztetések folynak arról, hogy a 2011-es, a nem dohányzók védelmében hozott lépések után újabb helyszíneken, például a gépjárművekben és a társasházak közös területein is szigorítsák a dohányzást. Egy ennél jóval radikálisabb javaslat, miszerint a 2020 után születettek, vagyis akik 2038-ban töltik be tizennyolcadik életévüket alanyi jogon ne vásárolhassanak dohányterméket. Bevezetése kérdéses, mert ez a kormány szerint szabadságjogi kérdéseket vet fel.