Kétszáz év a boldogság tükrében

A Warwicki Egyetem, a glasgow-i Adam Smith Üzleti Iskola és a londoni Alan Turing Intézet kutatócsoportja az elmúlt kétszáz évben, az 1820 és 2009 között megjelent és a Google Bookson is megtalálható mintegy nyolcmillió könyv és hatvanötmillió újságcikk nyelvezetét elemezte. Ez a nyolcmillió könyv a világon valaha kiadott összes könyv mintegy hat százalékát teszi ki. A pozitív (például: szeretet, ünnepség) és a negatív szavak (düh, halál) előfordulását vizsgálták. Ez alapján a legboldogabb korszak az 1890-től az első világháború kirobbanásáig tartó századforduló időszaka (Belle Époque) volt, de az 1920-as évek is kiugrást mutatott, míg a 2007-ben kezdődő gazdasági világválság utáni évek a boldogság drasztikus hanyatlását jelentették. A kutatás fókuszában az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország és Olaszország állt. Vizsgálatuk szerint egy adott ország nemzeti össztermékének növekedésével párhuzamosan növekszik az emberek boldogságérzete, de ehhez nagyarányú GDP-növekedés – évi legalább 4,3 százalék – kellett, ugyanakkor a világ és polgárháborúk idején mindig mélyre zuhant a boldogságszint.

A pszichológiában korábban is használtak szövegelemzéseket, vizsgáltak például naplókat, amelyek alapján arra jutottak, hogy akik több pozitív élményt írnak le, azok tovább élnek. Másrészről viszont a sajtótermékekben a negatív hírek vannak túlsúlyban, ami torzíthat – mondta lapunknak a nemzetközi vizsgálat kapcsán Oláh Attila az ELTE-PPK Pozitív Pszichológia Kutatócsoport vezetője. Kiemelte, ha látványos, legalább öt százalék feletti a gazdasági növekedés, akkor az megjelenik az emberek mindennapjaiban. Ugyanakkor érdekesség, hogy az Egyesült Államokban az elmúlt harminc évben háromszorosára nőtt az egy főre jutó nemzeti jövedelem, de a lakosság boldogságszintje egyáltalán nem változott. Az tehát nem azon múlik, hogy mennyi az ország bevétele, hanem azon, hogy mire költik, másrészt hogy mennyire igazságosan osztják el – magyarázta. A professzor vezette Boldogságtérkép Kutatásból kiderül, itthon azokban a régiókban alacsony a lakosság boldogságszintje, amik gazdaságilag elmaradottak. Hét magyar régió közül négy, Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Dél-Dunántúl, Dél-Alföld az Európai Unió húsz legszegényebb régiója közé tartozik. Közép-Magyarország viszont átlag feletti, ennek ellenére mégsem ott, hanem a Nyugat-Dunántúlon a legmagasabb a boldogságszint.

Az ENSZ World Happiness Report elnevezésű jelentésében egyébként 2012-ben Magyarország százötvenhat ország közül a száznegyedik helyet foglalta el, ma már a hatvankettedik a boldogságlistán. A rangsort Finnország vezeti. Oláh Attila felhívta a figyelmet, a jóllétet és ezen keresztül a boldogságszintet a növekvő iskolázottság és a várható élettartam kitolódása is pozitívan befolyásolta. Míg az 1700-as években harmincöt év volt a születéskor várható élettartam, ma már nyolcvan körüli.