Krónika

Áder: A szemünk láttára bontakozik ki a kevés víz drámája

A szemünk láttára bontakozik ki a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz drámája, ez valójában „az emberiség drámája, a mi felelőtlenségünk logikus következménye” - mondta Áder János köztársasági elnök a Budapesti Víz Világtalálkozó megnyitóján, kedden Budapesten.

Áder: A szemünk láttára bontakozik ki a kevés víz drámája
Áder János köztársasági elnök, az esemény fővédnöke nyitóbeszédet mond a Budapesti Víz Világtalálkozó 2019 háromnapos konferencián a Millenáris Parkban, a Magyar Nemzeti Táncszínházban
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Az államfő kiemelte: a mostani budapesti találkozón azért gyűltek össze, mert szeretnék megelőzni az élelmiszer-ellátás biztonságát veszélyeztető, az energiatermelést ellehetetlenítő, a városok fejlődését akadályozó, a gazdaság kiszámítható működését lehetetlenné tévő, az embereknek súlyos egészségügyi gondokat okozó vízválságot.

Hangsúlyozta: a tények egyszerre riasztóak és cselekvésre kényszerítőek. Hiszen már most is legalább 4 milliárd ember érzékeli a víz hiányát az év legalább egy hónapjában világszerte - közölte.

A köztársasági elnök felidézte: a legutóbbi szeptemberi csúcsértekezletre készített ENSZ-jelentés arra figyelmeztet, hogy 2030-ra a vízhiány miatt 700 millió ember kényszerülhet otthona elhagyására. Az idén tavasszal készített Globális vízügyi fejlődési jelentésben pedig az áll, hogy a víz iránti igény a mai szinthez képest legalább további 20-30 százalékkal fog nőni 2050-ig - tette hozzá.

Kiemelte: a kérdés tehát az, miként lehet megelőzni a válságot ott, ahol erre még van lehetőség, és hogyan lehet alkalmazkodni ott, ahol a vízválság már beköszöntött.

Áder János arról is beszélt, hogy Magyarországon az egy főre jutó éves vízmennyiség ugyan 11-szeresen múlja felül a vízszegénységi küszöböt, mégis az ország területének csaknem 10 százalékát fenyegeti az elsivatagosodás. Ezért a következő 15 évben a veszélyeztetett területeken több vízgazdálkodást javító beruházásra lesz szükség, mint a megelőző 30-50 évben.

Úgy fogalmazott, a vízmegtartás, a csapadékvíz- és szennyvízhasznosítás, az öntözésfejlesztés időigényes és „sok adóforint kell hozzá”.

Az államfő szerint a klímaváltozás hatására az időjárás egyre szélsőségesebb lesz. Országaink jelentős részében már olyan változásokat mutat a csapadékjárás, amire az évtizedek vagy évszázadok alatt kiépített infrastruktúra nincs felkészítve - mutatott rá.

Elmondta: Magyarországon is évről-évre a korábbi rekordokat megdöntő árvizek vonulnak le a folyókon.

Kifejtette: az elmúlt 200 évben ugyan 4200 kilométer védművet építettünk, de az extrém árvizek ellen ezek már nem nyújtanak elégséges védelmet. Második legnagyobb folyónkon, a Tiszán 11 szükségtározót kell építenünk, ennek segítségével egy méterrel tudjuk csökkenteni az árvizek szintjét - közölte.

Mint mondta, csak a korábban megépített töltések és ezek a tározók együttesen tudják megvédeni a folyó mentén élő csaknem másfél millió embert. „Sokba kerül, de sokkal nagyobb lenne a kár, amit így megelőzünk” - fogalmazott.

Áder János köztársasági elnök (háttal, b3) fogadja a Budapesti Víz Világtalálkozón részt vevő vízügyi finanszírozással foglalkozó bankvezetőket a Sándor-palotában 2019. október 15-én. Szemben Karine Méasson, a Európai Beruházási Bank (EIB) vízgazdálkodási osztályvezetője, Jennifer Sara, a Világbank Csoport vízügyi globális igazgatója, Liqun Jin, az Ázsiai Infrastruktúra Beruházási Bank (AIIB) elnöke, Nyikolaj Koszov, a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) elnöke és Wambui Gichuri, a Világbank víz- és szennyvízkezelési igazgatója (b-j)
Áder János köztársasági elnök (háttal, b3) fogadja a Budapesti Víz Világtalálkozón részt vevő vízügyi finanszírozással foglalkozó bankvezetőket a Sándor-palotában 2019. október 15-én. Szemben Karine Méasson, a Európai Beruházási Bank (EIB) vízgazdálkodási osztályvezetője, Jennifer Sara, a Világbank Csoport vízügyi globális igazgatója, Liqun Jin, az Ázsiai Infrastruktúra Beruházási Bank (AIIB) elnöke, Nyikolaj Koszov, a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) elnöke és Wambui Gichuri, a Világbank víz- és szennyvízkezelési igazgatója (b-j)
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A köztársasági elnök kitért rá: a világ népessége olyan gyorsan növekszik, hogy a következő 30 évben nagyobb lesz a lélekszám gyarapodása, mint az ember megjelenésétől az első világháború kitöréséig terjedő sok tízezer év alatt összesen. Súlyos gondot jelent, hogy ott, ahol a leggyorsabban nő a népesség, a szennyvizek 80-90 százaléka tisztítatlanul jut vissza a természetbe, és ilyen mértékű szennyezéssel a természet már nem tud megbirkózni. „Sok helyütt nem az a legfőbb veszély, hogy elfogy a víz, hanem hogy használhatatlanná, ihatatlanná válik” - mondta.

Hangsúlyozta: miközben „elszennyezzük vizeinket, rontjuk életesélyeinket, ellehetetlenítjük a korszerű mezőgazdasági és ipari termelést, elherdáljuk gyermekeink jövőjét”.

Áder János közölte: a magyarországi szennyvizeknek csak 20 százalékát tisztítottuk meg korábban, de ma már ez az arány 90 százalékos. „Az elköltött milliárdok megtérülnek, hiszen a lakosság ellátása, a korszerű mezőgazdasági művelés vagy a modern ipar tiszta víz nélkül elképzelhetetlen” - mutatott rá.

Azt mondta, most már ott tartunk, hogy „Magyarországot folyóink tisztább állapotban hagyják el, mint ahogy hozzánk érkeznek”.

Hangoztatta: a vízválság megelőzéséhez vagy az alkalmazkodáshoz szükség lesz a 21. század technológiáira. A konferenciával párhuzamosan ezért egy olyan bemutatót is szerveztek, ahol a víz drámáira találni néhány magyar innovatív megoldást.

Az államfő közölte: a találkozó résztvevői azért jöttek Budapestre, hogy közös választ keressenek a vízválság kérdéseire, így arra, hogy milyen tudományos kutatásokat kell támogatni ahhoz, hogy elkerüljék a vízválságot, hogyan lehet a vízgazdálkodás jó példáit másutt is meghonosítani, milyen technológiaváltásra van szükség a víziparban, továbbá mindehhez milyen pénzügyi háttér biztosítható.

A háromnapos Budapesti Víz Világtalálkozó kiemelt témája a globális vízválság megelőzése, ezen belül is a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz okozta problémák megoldása. A rendezvényre 118 országból több mint 2300-an jelentkeztek, a több mint 30 miniszteri szintű küldöttség mellett nemzetközi szervezetek és multilaterális finanszírozási intézmények vezetői, valamint vízügyi szakértők tanácskoznak.

Áder János kezdeményezésére, az ENSZ szervezeteivel és a Víz Világtanáccsal együttműködve a kormány 2013 októberében rendezte meg először a Budapesti Víz Világtalálkozót.

A Budapesti Víz Világtalálkozó 2019 tanácskozás részeként, a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) közös szervezésű Digitális és Természetközeli Fenntartható Megoldások című expója a Millenáris B épületében 2019. október 15-én. A szakkiállításon kétezer négyzetméteren 30 kiállító mutatja be a magyar vízipar innovációit, amelyek fontos szerepet játszhatnak a vízválság megelőzésében
A Budapesti Víz Világtalálkozó 2019 tanácskozás részeként, a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) közös szervezésű Digitális és Természetközeli Fenntartható Megoldások című expója a Millenáris B épületében 2019. október 15-én. A szakkiállításon kétezer négyzetméteren 30 kiállító mutatja be a magyar vízipar innovációit, amelyek fontos szerepet játszhatnak a vízválság megelőzésében
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A vízválság mára valósággá vált

Az államfő a Budapesti Víz Világtalálkozó alkalmából tartott közös sajtótájékoztatót Gadzsendra Szingh Sekavat indiai vízgazdálkodási miniszterrel.

Áder János hangsúlyozta: meg kell előzni a vízválságot, ahol ez még lehetséges, és alkalmazkodni kell, ahol már bekövetkezett. A legnagyobb dilemma pedig, amelyet az országoknak meg kell oldaniuk, hogy miként tudnak egyre kevesebb termőföldön egyre több embert ellátni: ennek kulcskérdése a megfelelő mennyiségű és minőségű víz.

Kitért arra, hogy India megjeleníti a víz mindhárom drámáját, vagyis a kevés, a sok és a szennyezett víz problémáját. Egyszerre lehet beszélni aszályos és árvíz által gyakran sújtott területekről, és ez jó néhány országra igaz. Viszont ha India sikeres lesz a helyzet kezelésében, az nemcsak példát, reményt ad más országoknak, hanem olyan modellt is nyújt, amelyet alkalmazni lehet hasonló helyzetű országokban - vélekedett.

A köztársasági elnök kérdésre elmondta: az esetek nagy részében van technológia a problémák megoldására, és bár egy részük megvalósítása időigényes, ha sosem vágnak bele, újabb és újabb katasztrófák adódhatnak. A megelőzésre fordított összegek sokszorosan megtérülnek - tette hozzá.

Közölte: politikai döntés is kell a változáshoz, jelentősen át kell csoportosítani a forrásokat, pluszforrásokat kell biztosítani a vízhelyzet kezeléséhez.

Ugyancsak kérdésre az államfő kifejtette: a magyarországi vízvezetékrendszer elavult és felújításra szorul, előbb-utóbb ehhez hozzá kell fogni, amihez költségvetési források kellenek.

Azt is mondta: ha fontosnak tartjuk, hogy ne fűtsük fel a bolygót, csökkentsük a légkörben a széndioxid mennyiségét, de nem akarunk lemondani az életszínvonalunkról és nem akarjuk, hogy az iparnak ne álljon rendelkezésre megfelelő mennyiségű villamos energia, szükség van az alaperőművekre, amilyen az atomerőmű. Azonban a biztonság elengedhetetlen szempont - fűzte hozzá. Megjegyezte: 2030-ig kivezetik a szenet az energiatermelés köréből Magyarországon.

Az indiai vízgazdálkodási miniszter kiemelte: egyre aggasztóbb a helyzet, ezért mindenkinek össze kell fogni, a kormányoknak, a tudósoknak, az üzleti világnak és a civileknek, hogy megpróbálják leküzdeni ezt a komoly fenyegetést.

Mint mondta, India nagy ország, rendkívül összetett éghajlattal, és minden vízzel kapcsolatos problémával szembesül.

Gadzsendra Szingh Sekavat elengedhetetlennek nevezte a társdalom bevonását, felelősségtudatának növelését, emellett pedig - közölte - a kormányoknak is meg kell tenniük minden tőlük telhetőt a vízgazdálkodási problémák kezelésére. Fontos szempontként értékelte a víz összegyűjtését, körültekintő felhasználását, újrahasznosítását és hatékonyabb felhasználását.

ENSZ-főtitkár: A vízhez jutás emberi jog

A vízhez jutás emberi jog, az ENSZ elkötelezett, hogy mindenkinek biztosítani kell a szükséges, tiszta vízmennyiséget - mondta António Guterres, az ENSZ főtitkára a kedden megnyílt Budapesti Víz Világtalálkozó résztvevőihez intézett videóüzenetében.

Az ENSZ főtitkára hangsúlyozta: napjainkban a világ népességének 90 százaléka szenved olyan természeti katasztrófáktól, amelyeket a „túl sok víz”, a jelentős árvizek idéznek elő, miközben a világ lakosságának mintegy 40 százaléka a víz hiányával küzd, 80 százalékának a víz pazarlása és a kezeletlen szennyvíz okoz komoly problémákat.

A főtitkár szerint mielőbb össze kell fogni a globális vízügyi problémák megoldására, a vízhiány kezelésére, annál is inkább, mert a megoldások egy része már rendelkezésre áll, a természetvédelmi stratégiáktól a sótalanító technológiákig.

A Víz Világtalálkozó kiemelt témája a globális vízválság megelőzése, ezen belül a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz okozta problémák megoldása.

A vízgazdálkodás határokon átnyúló probléma

António Guterres, az ENSZ főtitkára a kedden megnyílt Budapesti Víz Világtalálkozó résztvevőihez intézett videoüzenetében kiemelte: a vízhez jutás emberi jog, az ENSZ elkötelezett, hogy mindenkinek biztosítani kell a szükséges, tiszta vízmennyiséget.

Hangsúlyozta: napjainkban a világ népességének 90 százaléka szenved olyan természeti katasztrófáktól, amelyeket a „túl sok víz”, a jelentős árvizek idéznek elő, miközben a világ lakosságának mintegy 40 százaléka a víz hiányával küzd, 80 százalékának a víz pazarlása és a kezeletlen szennyvíz okoz komoly problémákat.

Az ENSZ főtitkára szerint mielőbb össze kell fogni a globális vízügyi problémák megoldására, a vízhiány kezelésére, annál is inkább, mert a megoldások egy része már rendelkezésre áll, a természetvédelmi stratégiáktól a sótalanító technológiákig.

Gilbert F. Houngbo, az ENSZ Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alapjának elnöke rámutatott: eljött a cselekvés ideje a globális vízügyi gazdálkodásban, „vészhelyzet előtt állunk.” Egy érdekes hasonlattal jellemezte a problémát: ha „az éghajlatváltozás egy cápa lenne, a cápa foga a vízválság lenne.” Kiemelte: az egészséges, tiszta víz problémája mára 4 milliárd embernek jelent gondot, 2030-ra már mintegy 600 millió ember egészsége, élete kerülhet veszélybe a szükséges, tiszta víz hiánya miatt.

Gilbert F. Houngbo kiemelte: a vízprobléma kezelése nemzetközi összefogást igényel, a határokon átnyúló gondok miatt „a víz a béke fenntartásának eszközévé válhat”. Az ENSZ a nemzetközi megoldások keresésében azzal segíthet, hogy a minőségi és mennyiségi globális vízgazdálkodás számára megfelelő adatokat szolgáltat.

Liqun Jin, az Ázsiai Infrastruktúra Beruházási Bank elnöke jelezte: bár a nemzetközi fejlesztési bank csak három éve működik, eddig mintegy 10 milliárd dollárnyi befektetésről döntöttek, 18 országban. A bank eddig a vízügy területén 7 projektet támogat, 6 országban összesen 1,4 milliárd dollár értékben. Magyarország aktívan részt vesz a pénzintézet munkájában - jelezte a bank elnöke.

Samdech Hun Sen, Kambodzsa miniszterelnöke elmondta: Kambodzsa inkább a vízbőséggel küzd, a Mekong 480 kilométeres utat tesz meg az országban, és nagy területeket is eláraszt a monszun idején. A távol-keleti országok jelentős gazdasági növekedést mutatnak az utóbbi években, ezekben az államokban az ipari vízfelhasználás miatt a víztisztítás, a szennyvízkezelés egyre fontosabb feladat. A vízügyi problémák kezelésében a határon átnyúló gondok miatt erőteljes nemzetközi együttműködésre van szükség - mutatott rá.

Világbank-csoport szakértője: a vízválság irracionális viselkedésünk következménye

Azért tapasztalunk vízválságot, mert irracionálisan hozzuk meg a politikai és beruházási döntéseket helyi és globális szinten egyaránt - mondta Jennifer Sara, a Világbank-csoport globális vízügyi megoldásokkal foglalkozó részlegének igazgatója.

 A természeti katasztrófák 90 százaléka vízzel kapcsolatos, és egyre gyakoribbak, illetve súlyosabbak az aszályok és az áradások - mutatott rá Sara a budapesti rendezvényen, amelynek legfőbb témája a globális vízválság megelőzése.

A szennyvíz 80 százaléka tisztítatlanul kerül vissza a környezetbe, amelynek káros következményei vannak egészségünkre és a bolygónkra nézve - tette hozzá, aláhúzva, hogy a gyenge vízminőség harmadával vetheti vissza a gazdasági teljesítményt.

A jelenlegi vízkezelési gyakorlat észszerűtlenségére az is rámutat, hogy több százmilliárd dollárt költünk jelenlegi viselkedésünk káros következményeinek elhárítására, legyen szó az aszályok, az áradások vagy a nem megfelelő szennyvízkezelés hatásainak mérsékléséről.

A vízfelhasználás nagy része magáncélú, a gazdaságok használják az összes vételezett víz 70-80 százalékát, főként öntözésre - húzta alá a szakértő. Azonban ha az állam túltámogatja a gazdaságok vízhasználatát, az pazarláshoz vezet - tette hozzá.

Sara szerint a vízválságra a vízkörforgásra épülő gazdaság létrejötte lehetne a válasz, amelynek célja, hogy a szennyvíztisztításban rejlő lehetőségek minél hiánytalanabb és innovatívabb kiaknázásával önfenntartó rendszerré változtassa a vízgazdálkodást. Ehhez elengedhetetlenek az állami ösztönzők - mondta.

Martin Frick, az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó szakértője eközben arra mutatott rá, hogy összetettsége miatt a klíma- és a vízkérdés a legbonyolultabb ügyek közé tartozik, amelyekkel az emberiség szembesül.

Frick a lentről felfelé irányuló kezdeményezések, és a nem állami szereplők szerepvállalásának fontosságát hangsúlyozta a víz- és a klímaválság kezelésében. A szakértő szerint mindkét kérdés túlnőtt a nemzetközi diplomácián, és radikális együttműködésre van szükség ahhoz, hogy eredmények szülessenek.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom