Krónika

Egyelőre még várnunk kell a mesterséges esőkre

A tudomány mai állása szerint nem tudunk úgy beavatkozni a csapadékképződésbe, hogy azzal akár a természeti katasztrófákat is megfékezhessük

Az ember által generált csapadéknövelés csak megfelelő meteorológiai körülmények között kivitelezhető, ezért a tudósok jelenlegi ismeretei mellett nem bevethetőek még a légszennyezettség csökkentésére vagy az erdőtüzek megfékezésére.

Egyelőre még várnunk kell a mesterséges esőkre
Az időjárás-módosítás segíthetne a kárcsökkentésben
Fotó: AFP/Sputnik/Valeriy Melnikov

A 2019-es év bizonyára a klímaválság felértékelődése miatt vonul be a történelembe, hiszen idén minden korábbinál erőteljesebben tematizálódott a nyilvánosságban a Föld megóvásának kérdése. A levegő szennyezettsége régóta ismert jelenség, míg az őserdők pusztulásának ténye – főként az Amazonas-vidéki erdőtüzek miatt – csak néhány hónapja szivárgott le globálisan a hétköznapi emberekhez, akik azonnali megoldást követelnek a probléma kezelésére. A mé­diában több alkalommal fel is röppent a mesterséges esők technológiája, mint lehetséges eszköz a természeti katasztrófák megállítására.

Az első tudományosan megalapozott időjárás módosítási kísérletek a múlt század negyvenes éveinek végén az Amerikai Egyesült Államokban, főleg az ország déli és keleti partvidékén zajlottak, ahol a csapadék növelésével próbálkoztak – magyarázta lapunknak Geresdi István meteorológus. Mint mondta, a laboratóriumi kísérletek azt mutatták, hogy az ezüst-jodidot tartalmazó aeroszol részecskék hatékonyan segítik elő a jégkristályok kialakulását. S mivel a jégkristályok a felhőkben gyorsabban tudnak növekedni, mint a vízcseppek, az ezüst-jodid részecskéket a felhőkbe juttatva növelhetjük a csapadékképződést, s ezzel együtt a felszínre hulló csapadék – rendszerint hó – mennyiségét. Ezt általában a téli időszakban alkalmazzák, főként hegyvidékeken.

Egy másik módja a csapadékmennyiség növelésének – fűzte hozzá – ha olyan, vízben oldódó sórészecskéket juttatunk a felhőkbe, amelyeken már az első másodpercekben viszonylag nagy, megközelítőleg 0,1 milliméteres vízcseppek alakulnak ki. Ezt jellemzően akkor használják, amikor a felszíni hőmérséklet magasabb, így például nyáron kialakuló zivatarfelhőkben.

Arról, hogy a sórészecskés technológiát lehetett-e volna alkalmazni az Amazonas-vidéki tüzek vagy
a levegő minőségének javítására,  elmondta, azok a meteorológiai körülmények, amelyek hozzájárulnak az erdőtüzek vagy a légszennyezettség növekedéséhez, erősen gátolják magát a felhőképződést is. Emellett ezek a módszerek csak kismértékben növelik az eső mennyiségét, így vészhelyzetekben aligha lehetne ez a megoldás.

A laboratóriumi eredmények gyakorlatban történő alkalmazásához számtalan nehézséget kellett és kell még legyőzni, ugyanis a módszer elve csak akkor alkalmazható, ha megfelelőek a meteorológiai körülmények. Az egyik probléma, hogy száraz levegőben, aszályos időszakban nem lehet elindítani a csapadékképződést, valamint a természetes folyamatok változékonysága miatt nehéz megbecsülni a beavatkozás hatékonyságát is – mondta, hozzátéve, ebben ma már sokat segítenek a számítógépes modellek, amelynek számításai alapján optimális esetben 15-20 százalékos csapadéknövekedésre lehet számítani.

Magyarországon jelenleg egy időjárás-módosítási projekt működik, ami a jégkárok csökkenését tűzte ki célul. A csapadéknövelés megcélzó kísérletekre hazánkban még nem volt példa. –  Ahhoz, hogy felelősségteljesen bele lehessen fogni, nagyon sok előzetes kutatásra lenne szükség – hangsúlyozta Geresdi István.

Eloltották az oroszországi tüzeket

Oroszország szibériai és távol-keleti területein a nyáron még több mint hárommillió hektárnyi erdőt borítottak el a lángok, júliusban négy régióban rendkívüli állapotot hirdettek. Vlagyimir Putyin orosz elnök akkor elrendelte, hogy az oltásban a fegyveres erőket is vessék be. A katasztrófa főleg a lakatlan területeket sújtotta, de a füst mintegy nyolcszáz orosz települést ért el, köztük olyan városokat, mint Novoszibirszk, Krasznojarszk és Csita. Hétfőn a légi oltásért felelős szolgálat közölte, sikerült eloltani az összes erdőtüzet, ugyanakkor az ország nyolcvanöt régiójából hetvenkilencben tűzveszélyes időszak van. Rendkívüli állapot sehol nincs érvényben, de harmincegy régióban tűzvédelmi készültséget vezettek be.
(PS)

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom