Krónika
A 3T elvét követi a YouTube
A videómegosztó bár nem hagyja, hogy bizonyos félrevezető tartalmak készítői videóikbólprofitáljanak, továbbra is ismert brandeket reklámoz az áltudományos nézetek mellett

Januárban a YouTube bejelentette, intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy a felhasználóknak rendszerük kevesebb olyan videót javasoljon, amelyekben félrevezető, bármilyen módon káros tartalom jelenik meg. Példaként említve azokat, amelyekben a készítők tudományosan megalapozatlan gyógymódokat és ehhez köthető „csodás gyógyulásokat” propagálnak rendkívül súlyos betegségek, így például a rák kapcsán. A vezetés elmondta akkor, az intézkedés az Egyesült Államokra és csak az angol nyelvű tartalmakra vonatkozik.
A BBC nemrég egy tíz nyelvre kiterjedő kutatás végzett, amelynek során több mint nyolcvan félrevezető egészségügyi, főként rákos megbetegedéshez kötődő videót találtak, amelyek mellett ráadásul a YouTube algoritmusa olyan világszerte ismert márkák hirdetéseit jelenítette, mint a Samsung, a Heinz vagy a Kelet-Angliai Egyetem. Ezen videók jelentős része valamilyen különös dolog, például a kurkuma, szódabikarbóna vagy szamártej fogyasztását nevezte meg a rák ellenszereként.
Az áltudományos nézetek terjedését a YouTube algoritmusai segítik, amelyek tartalmukban hasonló videókat javasolnak a felhasználóknak. Ha megtekintünk egy tudományosan is igazolt gyógymódról szóló videót, könnyedén eljuthatunk az ajánlott tartalmak mentén a szódabikarbónához, hiszen az algoritmus nem tud különbséget tenni hiteles és félrevezető információ között. A YouTube korábban már fellépett például az oltásellenes videókkal szemben demonetarizálással, azaz lehetetlenné tették, hogy ezekkel pénzt keressenek a készítők és a hirdetők. A videók gyártásának azonban ezzel nem lehet gátat szabni. Az érintett cégek és intézmények elhatárolódtak az említett tartalmaktól, míg egyes youtuberek azzal védekeztek, ők nem orvosok, csupán tapasztalatokat osztottak meg.
Ha a YouTube-ot és a mögötte lévő anyacéget, a Google-t hatalmi tényezőként kezeljük, magyar történelmi analógiával élve érdemes a 3T elvére gondolnunk – mondta lapunknak Szűts Zoltán digitálismédia-kutató. – A gyűlöletbeszéddel, erőszakkal, bűncselekményekkel kapcsolatos tartalmakat például tiltják, míg az áltudományos tartalmakat tűrik, de a készítőit nem engedik bevételhez jutni. Értelemszerűen az általuk semlegesnek ítélt videókat támogatják, és profitálni is hagyják őket. A felhasználók azonban a széles horizonton mozgó tartalomért mennek az oldalra, a nagyobb látogatottság pedig nagyobb reklámbevételt jelent. Így a minimális erőfeszítés elve alapján a platform a lehető legkevesebb videót demonetarizálja – fogalmazott.
Napjainkra megerősödött a civil újságírás jelensége, vagyis az újságírás normáit nem ismerő felhasználók is ismertté válnak. – Amíg a közösségi média szelekció nélkül egymás mellé sorol tartalmakat, a youtuberek hárító, kissé demagóg védekezése hatásos taktika marad. A megoldás a professzionális szakmai tartalom nagyobb jelenléte lehetne – hangsúlyozta Szűts Zoltán.