Foszfor miatt algásodhatott el a Balaton

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és az MTA-nak készített összefoglalót. Ebben Istvánovics Vera és Honti Márk azzal érvel, hogy a mérési adatok alapján augusztus végére a klorofill koncentrációja – az algatömeget mutató érték – elérte a köbméterenkénti 300 milligrammot, ami másfélszerese az 1982-es nagy algásodás csúcspontján megfigyeltnek. Ehhez pedig legalább 15 tonna foszforra volt szükség, ami csak az üledékből jöhetett, mert külső forrásból ennyi foszfor nagyjából egy év alatt jut ide. Arra viszont csak a további vizsgálatok, kutatások adhatják meg a választ, miért szabadult fel ennyi foszfor a tó üledékéből – mondta az MTI-nek Istvánovics Vera.

A kutatók szerint a nagy és váratlan algaszaporulatban döntően egy toxintermeléséről ismert cianobaktérium játszott szerepet, amely hasonló mértékben még soha nem szaporodott el a Balatonban. Istvánovics Vera megjegyezte, bár a hűvös időjárás hatására az elmúlt napokban csökkent a Balaton nyugati területén az algásodás, a beindult folyamat hatására jövő nyár elején nagy valószínűséggel óriási árvaszúnyograjzás lesz. Közepes a valószínűsége annak, hogy ha felmelegszik az idő, az eddiginél is erősebb algásodás jön, így kicsi az esélye annak, hogy a nagy algatömeg pusztulása és gyors lebomlása szeptember második felében oxigénhiányt, ennek következtében tömeges hal- és kagylópusztulást okozna – vélik a szakemberek. Ugyanakkor az algaprobléma is rávilágított arra, hogy mielőbb egy összehangolt, komplex Balaton-kutatási program kidolgozására van szükség – hangsúlyozta Istvánovics Vera.