Az ügyészség szerint nem elég az életfogytiglan

Hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette és lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt ítélte a Szombathelyi Törvényszék idén június 21-én életfogytig tartó fegyházbüntetésre Győrkös Istvánt. A bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját huszonöt évben állapította meg. Ismert, a hungarista Magyar Nemzeti Arcvonal nevű szervezet alapítóját azzal vádolják, hogy 2016. október 26-án bőnyi családi házában engedély nélkül tartott gépkarabélyával tüzet nyitott a házkutatást tartó rendőrökre, és halálosan megsebesítette Pálvölgyi Péter őrnagyot.
A nem jogerős ítélet szerint a lövések elől kitérni próbáló, a gépkarabély csőtorkolatától harminc-nyolcvan centiméter közötti távolságra lévő posztumusz alezredesre Győrkös három lövésből álló sorozatot adott le, amelyek közül az egyik a sértettet a fején eltalálva megölte.

Bár már így is valószínűleg élete hátralévő részét rácsok mögött tölti a nyugdíjas korú férfi, a Győri Fellebbviteli Főügyészség tegnap közleményben jelezte, szigorítanák az elsőfokú ítéletet: indítványozzák, hogy a bíróság másodfokon állapítsa meg, Győrkös több ember életét veszélyeztetve követte el a bűncselekményt, illetve súlyosbítsák a büntetést – úgy, hogy huszonöt évnél később szabadulhasson feltételesen. (A vádiratban egyébként eredetileg szerepelt a több ember életét veszélyeztetve minősítés, ám az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a leadott lövések a sértetten kívül mást nem veszélyeztettek.)

A másodfokú ügyészség szerint az elsőfokú bíróság ítélete túlnyomórészt törvényes és megalapozott, de a vádlott terhére további minősítő körülmény is róható, és a büntetés céljait nem elégíti ki, ha a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége a lehető legkorábban, azaz huszonöt év után megnyílik.