Krónika
Számolnunk kell az eddig csak trópusinak hitt betegségekkel
Az újonnan megjelent ízeltlábú fajok az emberre is veszélyes kórokozókat terjesztenek,így a járványok veszélye Európában és Magyarországon is növekszik
Az eredetileg trópusi betegségek lefolyása nagyobb károkat okozhat az európai népességben, mint eredeti elterjedési területükön, hiszen az emberek és állatok immunrendszere itt még nem találkozott ezen kórokozókkal – derült ki az MTA workshopján. A fertőzésveszély nemcsak az embereket érinti, de a házi- és haszonállatok nagyrészét is. Az utóbbi tíz évben három új Ázsiából származó invazív csípőszúnyog telepedett meg hazánkban, közülük járványügyi szempontból az ázsiai tigrisszúnyognak van a legnagyobb jelentősége.
A szúnyogokat tekintve, az őshonos fajok alkalmasak világszerte terjedőben lévő kórokozók átvitelére, mint például a malária, a Nyugat-nílusi láz, Usutu-vírus, Chikungunya-vírus, de az inváziós fajoknak köszönhetően nem zárható ki továbbá a Dengue-vírus, a sárgaláz vírusa és a Zika-vírus általi fenyegetettség erősödése sem.
A fentiek közül a Nyugat-nílusi láz az, amellyel évről évre egyre inkább számolni kell. A Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai szerint míg 2014-ben még csak tízet, 2018-ban már 225 megbetegedést regisztráltak itthon. „Fontos lenne, hogy a kutatási eredmények eljussanak a kórházakig, így ha egy gyerek kiütéssel kerül oda, gondoljon arra az orvos, hogy nyugat-nílusi lázzal fertőződhetett” – mondta előadásában Kemenesi Gábor virológus.
Bár a malária hivatalosan 1959-ben megszűnt Magyarországon, napjainkban évente öt-húsz maláriás megbetegedést jelentenek, amelyek mind a trópusi nyaralásokról behurcolt esetek – erről már Garamszegi László Zsolt az MTA Ökológiai és Botanikai Intézetének igazgatója beszélt. Érdekes összefüggés ugyanakkor, hogy ha egymillióval nő Ferihegy forgalma, az másfél új maláriás esetet hoz magával. Ennek ellenére Magyarországon egy újabb maláriajárványra kicsi az esély, de más országokban kialakulhatnak olyan időjárási, higiéniás és demográfiai tényezők, amelyek helyi szinten járványt okozhatnak.
A kullancsok által terjesztett leggyakoribb betegség a Lyme-kór, de felelősek a kullancs encephalitis (agyvelő- és agyhártyagyulladás) vírusának, és számos más vírus, baktérium és egysejtű parazita terjesztésért is. Kullancsok által terjesztett vírus okozza a Krími-kongói vérzéses lázat is, amelyről eddig itthon keveset lehetett hallani. A jelenlegi kutatások szerint létezhet a vírusnak egy közép-európai variánsa, ám ezt emberben még nem mutatták ki. A jövőben viszont számolni kell az ázsiai vagy afrikai (vad) törzs megjelenésével is.
A résztvevők egyhangúan kritizálták a kémiai szúnyoggyérítés jelenleg is használatban lévő gyakorlatát. „A kémiai gyérítés nem szelektív, hanem általános rovar idegméreggel történik, vagyis minden ízeltlábút el fog pusztítani, nemcsak a szúnyogot, ezért a biológiaira kellene átállni” – magyarázta lapunknak egy névtelenséget kérő járványügyi szakértő. A biológiai alatt azt értjük, hogy van egy olyan, csak a szúnyoglárvákra ható fehérje, amit ha vízbe tesznek, akkor az az ott élő szúnyoglárva populációt elpusztítja. Ez egy megelőző jellegű módszer, de a jelenlegi rendszerben kevésbé alkalmazzák. Sokkal egyszerűbb ugyanis akkor valamilyen lépést tenni, amikor valaki betelefonál az önkormányzathoz, hogy most sok a szúnyog és tessék küldeni a repülőt – említette példaként.
A légi kémiai szúnyoggyérítés egyébként megszűnik, ugyanis a jelenleg erre a célra hozzáférhető egyetlen készítmény visszavonásra került: 2020. április 1-jével már nem használható. A szakemberek félelme az, hogy a Katasztrófavédelem a földi kémiai irtásra fog átállni.
A résztvevők konklúzióként felhívták a figyelmet, rettegni nem, de félni kell az új kórokozóktól és a velük érkező veszélyekről. A társadalom tudatossága elengedhetetlen, s a különböző tudományterületek összefogására is óriási szükség van.
