Krónika

Nagy üzlet az űrturizmus

A NASA árlistája szerint több tízezer dollárt kell fizetnie annak, aki a kozmoszba vágyik, míg az állomás fenntartásának költségeit vállalati részvétel csökkenthetné

Bár tudományos értéke vitathatatlan, mégis rendre támadások érik a Nemzetközi Űrállomást annak költségei miatt. A projekt egyik legfőbb szponzora, az Egyesült Államok, már többször belengette, kivonul a finanszírozásból.

Nagy üzlet az űrturizmus
Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki élvezni akarja az ISS-ről nyíló kilátást
Fotó: Twitter

Akár a világ legjobb kilátású középkategóriás munkásszállójaként is hirdethetné az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) a Nemzetközi Űrállomást (ISS) – mondta lapunknak Szemerey Imre amatőr csillagász, akit annak kapcsán kérdeztünk, hogy a NASA nemrégiben közzétette, mennyiért vehetik igénybe az amerikai állampolgárok az űrhajó szolgáltatásait. Korábban űrturistákat csak az oroszok vittek a magasba, a NASA finoman elzárkózott az efféle igények elől.

Soknak tűnhet a WC-használatért, vagy például a menekülést biztosító eszközökért személyenként és naponta fizetendő tizenegyezer-kétszázötven dolláros (több mint hárommillió forint) ár, ám ez csak egy a tételek sorában, hiszen az élelemért, a vízért, a levegőért és a kondicionáló gépek használatáért egyénenként és naponta további huszonkétezer-ötszáz dollárt kell becsengetni a NASA kasszájába. Az áramellátás kilowattóránként negyvenkét dollárba (csaknem tizenkétezer-hatszáz forintba) kerül – összehasonításképp nekünk mindezt negyvenkét-negyvennyolc forintért adja a szolgáltató. A „nethasználat” sem valami olcsó, hiszen gigabájtonként ötven dollárt (tizenötezer forintot – azaz egy középkategóriás korlátlan előfizetés árát), a saját súlyunk fel- és leszállításáért, valamint a termelt szemétért pedig kilogrammonként háromezer dollárt kell kifizetnie a reménybeli űrturistának.

Amikor a Microsoft alapításában részes Charles Simonyi kétszer az ISS-en járt, az orosz Roszkozmosznak durván negyvennyolc-ötvenkét millió dollárt – akkori áron hét és fél-nyolc milliárd forintot – fizetett alkalmanként. Az első maszek utazó egyébként 2001-ben Dennis Tito amerikai üzletember volt az űrállomás fedélzetén.

A NASA persze nem saját jókedvéből állt be az űrturizmusba, hanem kőkemény üzleti és politikai érdekből – fogalmazott Szemerey Imre. Az eddig százötvenmilliárd dollárt felemésztő ISS fenntartása kapcsán folyton felvetődik, hogy az Amerikai Egyesült Államok – amely a projekt fő szponzora – kivonulna, vagy jelentősen csökkentené a részvételét. Ez az óceán túlpartján súlyos belpolitikai kérdés, s a képviselők pártállástól függetlenül szinte évente lengetik be az ISS bezárásának szükségességét – ami persze azonnali heves válaszreakciókat szül a nemzetközi tudomány részéről. A csillagász hozzátette, a NASA most abban bízik, hogy nemcsak magánemberek, hanem vállalatok vagy akár filmes cégek is érdeklődést mutatnak az ISS iránt, s így csökkenthetőek a fenntartás valóban horribilis díjai.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom