Mégis lakhatóak lehetnek a jégbolygók

Eddig úgy véltük, hogy a fagyott, földszerű bolygók, melyeken egészen az egyenlítőig minden óceánt jég borít, az extrém hideg éghajlata miatt nem alkalmasak az életre, ám egy új, az AGU Journal of Geophysical Research tudományos folyóiratában publikált eredmények szerint némely havas bolygó egyenlítőjének közelében kellemesebb tartományokig emelkedhet a hőmérséklet.

A központi csillag körüli azon tartományt, amin belül keringve a bolygón folyékony víz és a földihez hasonló élethez elegendően meleg hőmérséklet létezhet, lakhatósági zónának nevezzük - írja a csillagászati hírportál. Ezen a régión belül keringő bolygók lehetnek kellemes meleg, mérsékelt bolygók, mint a föld, de lehetnek teljesen fagyottak is. A geológusok szerint a Föld körülbelül 1-3 ilyen fagyott perióduson mehetett keresztül a múltban, az óceánokban élő mikroorganizmusok pedig legalább egyet valószínűleg túléltek.

„Tudjuk, hogy a Föld a saját jégkorszakainak során is lakható maradt, mert az élet még a fagyott epizódok előtt kezdődött és jóval utána is létezik” – mondta Adiv Paradise, csillagász és fizikus, a tanulmány vezetője. „Minden életforma azonban az óceánokban létezett akkoriban. A szárazföldről nem tudni semmit” – tette hozzá.

Paradise és kollégái kutatásukban arra keresték a választ, vajon vannak-e a jégbolygókon olyan szárazföldi területek, amelyek elérhetik az életben maradáshoz szükséges hőmérsékleteket. Számítógépes modellezéssel különböző klímákat szimuláltak elméleti fagyott bolygókon, olyan paramétereken változtatva, mint például a napfény mennyisége vagy a kontinensek konfigurációja.

Az egyik változó, melynek hatására kíváncsiak voltak, a szén-dioxid, amely segít megtartani a meleget és mérsékelt éghajlati tartományban tartani a bolygót. A portál szerint ha a légköri szén-dioxid szintje esőzések és erózió kombinációja következtében lecsökken, a bolygó megfagy. A víz felszívja a szén-dioxidot és szénsavvá alakítja, amely az erózió során reakcióba lép a felszín kőzeteivel. Ezen kölcsönhatás következtében a szénsavat megkötik az ásványok, melyeket az óceán áramlatai elsodornak és idővel a fenéken kötnek ki.

Korábban úgy tudta a tudomány, hogy a fagyott periódusok során nem szökik tovább a szén-dioxid a bolygó légköréből, hiszen minden felszíni víz fagyott, azonban az új tanulmány eredményei azt mutatták ki, hogy egyes bolygók befagyásuk után is veszíthetnek szén-dioxidot. Ezek alapján megtudták a szakemberek, hogy némely bolygónak van nem fagyott állapotú felszíne is, ahol az időnként bekövetkező esővel érkező víz miatt tovább tud szökni a szén-dioxid a légkörből.

A portál úgy tudja, hogy a melegebb jégbolygónak akadtak a folyékony víz és így az élet fennmaradásához szükséges hőmérsékletű szárazföldi területei még akkor is, ha az egyenlítőig minden óceán fagyott volt. Akár 10 °C-os hőmérsékletek is alakulhattak a parttól messze, a kontinensek közepén, mely jóval melegebb, mint a legalacsonyabb hőmérséklet, ahol az élet reprodukcióra képes - ezt körülbelül -20 °C-ra becsülik.

Az eredményekből az is kiderül, hogy a földszerű bolygók bizonyos körülmények között megmaradhatnak fagyott állapotukban. Eddig azt feltételezték a szakemberek, hogy a vulkánok által kibocsájtott szén-dioxid fokozatos feldúsulása miatt a bolygók idővel felmelegszenek. Azonban elképzelhető, hogy a fent leírt módon elegendő szén-dioxid szökhet el a légkörből, hogy kiegyensúlyozza a vulkánok által kibocsájtott mennyiséget, ezzel negatív visszacsatolási folyamatot kialakítva, ahol a bolygó sosem olvad fel. Ezen új eredmények tükrében úgy tűnik, hogy a lakható és nem lakható bolygók közötti határ sokkal inkább folytonos átmenetű, mint ahogy azt korábban gondoltuk - mutatott rá a portál.