Krónika

Növelné az egyenlőtlenségeket az open access mozgalom

A nyílt hozzáférésű folyóiratok kötelezővé tétele még nehezebbé tenné a nem nyugati szerzők belépését a nemzetközi tudományos életbe – mondta a lapunknak nyilatkozó kutató

Elhibázott a nyílt hozzáférésű folyóiratok mozgalma, amely megvalósulása esetén tovább mélyítheti a nyugati és a perifériaországok közötti szakadékot a tudományos életben.

Minden egyetemista, aki keresett már külföldi szakirodalmat a szakdolgozatához, tudja, micsoda megkönnyebbülés olyan nemzetközi folyóiratokra bukkanni, ahol ingyenesen elérhetők a legfrissebb tudományos cikkek. A nyílt hozzáférésű (open access – OA) mozgalom célja, hogy a nagy pénzekből lefolytatott európai kutatások ingyenesen letölthetők legyenek bárki számára.

Az OA egy olyan kezdeményezés, amelyet úgy állítanak be, mint egy harcot a profitéhes folyóirat-kiadók ellen – magyarázta lapunknak Demeter Márton kommunikációkutató. A legrangosabb folyóiratok – fűzte tovább – jelenleg vagy előfizetéses alapon működnek (általában a kutatóintézetek finanszírozzák a kutatóiknak), vagy pedig az olvasó fizet a cikkekért 30–80 dollár közötti értékben. Az OA arra a gondolatra épül, hogy a tudományos eredmények a lakosság számára is váljanak ingyen elérhetővé.

Ahogy anno a szabadpiac azt jelentette, hogy megnyitották a kapukat a nyugati áruk előtt, ugyanez történne az OA megvalósulása esetén a nemzetközi tudástermelésben is. Demeter kutatásai szerint ugyanis a világ vezető folyóirataiban 93 százalékban nyugati szerzők publikálnak. Mint mondta, jelenleg az a probléma, hogy a globális tudástermelésbe a tudományos értelemben vett perifériáról – így például Kínából, Oroszországból, Dél-Amerikából vagy Magyarországról – kevés esély van beszállni. Következésképpen ha az OA jelenlegi formájában megvalósul, az azt jelenti, hogy korlátlanul fogyaszthatjuk majd a nyugati tudást, ami mindig ideologizált, hiszen sajátos történelemszemlélet, módszertan és elméleti megközelítés áramlik belőle. Bizonyos tudományterületeken, például a kvantumfizikában hajlamos vagyok elhinni, hogy az amerikai tudás fejlettebb, de társadalomtudományokban vagy épp irodalomtudományban ez egyszerűen nem igaz – fogalmazott.

A kutató elmondta, többezres mintán kimutatták, hogy a perifériáról író szerzőket feleannyian idézik, mint a neves nyugati egyetemen végzett kutatókat, még akkor is, ha ugyanabban a rangos folyóiratban publikálnak. A folyóiratok nagyon jól prosperáló pénzügyi befektetések, amelyek részvényekből működnek, és mivel az értéküket az idézettség növeli, ebből következik, hogy a kiadónak nem éri meg periférikus szerzőket bevonnia, hiszen ezzel csökkenti a lap értékét. Az is hamis képzet, hogy a cikkek ingyenesek lesznek, mindössze a 2000–5000 dollár között mozgó költségeket áthárítják a szerzőre. A neves nyugati kutatóintézetek és egyetemek ezt kifizetik, hiszen minél több szerzőjük ír nemzetközileg elismert folyóiratba, annál rangosabbá válik az intézmény. A periférián lévő egyetemek ezt nem engedhetik meg maguknak.

Az OA-kezdeményezés jó szándékú, de hibás, és nem úgy tűnik, hogy jól működhetne, hiszen tovább mélyítené a Nyugat és a periféria közötti szakadékot – hangsúlyozta Demeter Márton. Hozzátette, elméleti keretek már vannak egy igazságosabb nemzetközi tudástermelési hálózat kialakítására, amely az alapja lenne a financiális átalakításnak, a gyakorlatban azonban nem nagyon történik semmi.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom