Krónika
Új korszak a régészeti lelőhelyek fosztogatásában
Szinte bármi látható a magasból, jó műholdképeket venni csak anyagi erőforrás kérdése
Mint a minap beszámoltunk róla, az amerikai Nemzeti Felderítő Hivatal (National Reconnaissance Office, NRO) és a Nemzeti Térinformatikai Hírszerző Ügynökség (National Geospatial-Intelligence Agency, NGA) üzemeltetheti korunk egyik legösszetettebb, rengeteg műholdat is használó hírszerző rendszerét.
A Sentient névre hallgató hálózat az állami és magánvállalkozások által használt szatellitekből, telefonbeszélgetésekből, rádióadásokból és más információkból kinyert rettenetes tömegű anyagot egyre jobban működő mesterséges intelligen-
ciával elemzi – így idővel akár arra is képes lehet, hogy bizonyos eseményeket előre jelezzen.
A múlt heti hír kapcsán írtunk arról is, hogy egy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) dolgozó forrásunk szerint nem feltétlenül volt „véletlen”, hogy a Jan Kuciak és barátnője ellen elkövetett gyilkosság idején egy amerikai műhold éppen a felvidéki Nagymácséd felett járt. Nehezen hihető ugyanis, hogy a szatellit „szerencsésen” pont a helyi 62-es út egy adott szakaszát, majd a szomszédos Gácsra vivő harmadrendű aszfaltcsíkot pásztázta – fogalmazott. A hír kapcsán NKE-s informátorunk arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg durván fél tucat olyan, legmodernebb műholdakat üzemeltető amerikai vállalkozás akad, amely a föld bármely pontjáról képes egészen elképesztő alaposságú hagyományos vagy hőfelvételt készíteni. Mivel ezek a cégek üzleti alapon működnek, gyakorlatilag szinte bárki vehet tőlük információt. A korlát legfeljebb a megrendelő pénztárcájának vastagsága – fogalmazott forrásunk.
Reális veszély, hogy a lehetőséget kihasználva egyesek már most is sorra járják az ígéretesnek tűnő régészeti lelőhelyeket azért, hogy a hivatásos archeológusokat megelőzve elvigyék azt, amit találnak – hangoztatta. Ha megvan a helyszín, akkor képletesen szólva csak GPS és egy strapabíró lapát kell – azaz fémkeresőre nincs is szükség.
Egy ásó hordozása egy mezőn vagy erdőben pedig az egyénre nézve nem jár semmiféle rendészeti kockázattal – húzta alá.
Léteznek magánkézben olyan műholdak, amelyek bizonyos mélységben a felszín alá is belátnak. Képzeljünk el egy megrendelőt, aki több esztendőre kiterjedő, négy évszakos felvételsorozatot vásárol egy lehetséges régészeti lelőhelyről – hangoztatta NKE-s forrásunk. Hozzátette, szerinte a régészeti lelőhelyek műholddal támogatott fosztogatása már most is folyik annak ellenére, hogy eddig nem bukott le senki.