Krónika
Bal kéz, jobb kéz – hiába káros, nem szűnt meg az átszoktatás
Míg a balkezeseknek ma már külön használati tárgyak készülnek, eközben előfordulnak olyan történetek, hogy egy gyereket az iskolai menzán nem engednek a bal kezével enni
„Nincs semmi kétség, ez a tulajdonság örökletes – a nagyapja, az anyja és egyik fivére is balkezes” – írta 1877-ben Charles Darwin, amikor megállapította, hogy a legkisebb gyermeke balkezes. A balkezesség eredete évezredekre nyúlik vissza.
Az ősember még mindkét kezét egyformán használta. A neolitikumban hozzávetőleg ugyanannyi volt a bal-, mint a jobbkezes, ám ahogy fejlődött az ember, ez az egyensúly megváltozott. Jelenleg a világ populációjának körülbelül tizenhárom százaléka balkezes.
A történelem előtti idők harcosai rájöttek arra, hogy a seb, amelyet a mellkas szív felőli oldalán, vagyis a bal oldalon ejtenek, nagyobb valószínűséggel halálos, mintha azt a jobb oldalon ejtik. Emiatt a pajzsot a bal karjukkal fogták, miközben a jobb kezükben a lándzsával hadakoztak, és így jobb kézzel hozzáfértek az ellenség sebezhető pontjához is. Ezt a szokást aztán generációról generációra továbbadták évezredeken keresztül – magyarázta lapunknak Kiss Erzsébet óvodapedagógus, a Magyarországi Balkezesek Egyesületének elnöke.
A hiedelemvilág és vallási előítéletek mélyítették a szakadékot jobb- és balkezesek között. A Bibliában többször is megtaláljuk a jobb kéz magasztalását és a bal kéz elítélését. (Lásd: „A bölcs embernek szíve az ő jobbkezénél van; a bolondnak pedig szíve balkezénél.” Prédikátor könyve)
De vissza Darwinhoz. Hiába jöttek rá a genetika szerepére, a balkezességet örökletes kórnak tartották. „Egy egészséges vonal, egy jobbkezes család szülőről gyerekre, nemzedékről nemzedékre reprodukálódik. Egy hiba belecsúszik, s megjelenik a balkezes gyermek, egy eltévedt bárány, avagy egy gyengeelméjű” – írta E.T. Brewster a 19. század fordulóján.
Ezt tanították az orvosképző intézetekben, tudományos folyóiratokban, doktori értekezésekben írtak róla. A megbélyegzést elkerülendő a szülők igyekeztek inkább átszoktatni a gyermekeiket a jobb kéz használatára, amit a jobbkezesek teljesen evidensnek tartottak.
A „rossz” kezét hátrakötözték, ráütöttek vonalzóval, sőt korbáccsal, vagy bekötözték, hogy egyáltalán ne lehessen használni.
Nehéz elképzelni, de sokan még ma Magyarországon is átszoktatják balkezes gyereküket a jobb kézre. Tudják a pedagógusok is, a szülők is, hogy nem lehet, mégis látjuk, hogy megtörténik, miközben az átszoktatott gyerekek sokféle módon sérülhetnek; a dadogástól a komolyabb agyi károsodásig – hangsúlyozta Kiss Erzsébet. Kiemelte, néhány éve összesen háromezer gyermeket vizsgáltak meg a kiscsoportos óvodásoktól a második osztályos általános iskolásokig: 16,5 százalékukat találták biztos balkezesnek.
Az egyesülethez a legkülönbözőbb segítségkérésekkel fordulnak az érintett szülők.
„A legmegrázóbb az a kisfiú volt, akit azért hoztak hozzánk, mert átszoktatás alatt sokszor álmodta azt, hogy levágták a bal kezét. Egy anyuka azért hívott, mert az iskolában engedik bal kézzel írni a lányát, de a menzán nem foghatja bal kézbe a kanalat” – mesélte az óvodapedagógus, hozzátéve: ma már balkezes toll, olló, hangszer, sporteszközök is rendelkezésre állnak az érintetteknek.
A balkezesek a társadalom szemében csak kicsit ”mások”, azzal, hogy másik kézben fogják a tollat, ceruzát, az egeret, a tabletet sem a szokásos ujjukkal használják, ám ezeken túl gondolkodásuk, viselkedésük lehet furcsa
a többiek szemében – figyelmeztet az egyesület elnöke. S ha mindezt kiskorban elbagatellizálják, az az egész életre kihatással lehet.
