Krónika
Emberi sejteket tartalmazó állatembriót hoznak létre
Az orvostudomány történetében elsőként egy japán professzor kapott előzetes engedélyt arra, hogy egerek hasnyálmirigyébe humán őssejteket juttasson
Számos kérdést vet fel a kísérlet, amelyek közül csak az egyik az etikai – hangoztatta lapunknak Alföldi Lajos professzor. A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának (MTA SZBK) korábbi főigazgatóját annak a hírnek kapcsán kérdeztük, hogy a Nature-ben megjelent: Nakaucsi Hiromicu, a Tokiói Egyetem professzora az orvostudomány történetében elsőként előzetes engedélyt kapott arra, hogy emberi sejteket tartalmazó állatembriót hozzon létre. A japán kormány idén márciusban adta előzetes áldását a kísérletre.
„Más egy laikus, és megint más egy szakember nézőpontja, és rengeteg apró, de fontos részletet kell megvizsgálni azelőtt, hogy állást foglalhatnánk a hírrel kapcsolatban” – húzta alá Alföldi Lajos. Hozzátette, az emberi élet rendkívül komplikált, a vele kapcsolatos kísérletek nehezek és veszélyesek, de nem állítható, hogy bizonyos cselekedetek, amelyeken egyesek elborzadnak, eleve ördögtől valók.
A Nature híre szerint a Nakaucsi vezette kutatócsoport azt állítja, hogy képesek kis lépésekben, emberi őssejtek célzott beültetésével teljesen kontroll alatt tartani az állati embriókban egyes szervek fejlődését. Mint kiderült, a munka kezdeti szakaszában egér- és patkányembriók hasnyálmirigyébe juttatnak emberi őssejteket, majd az ember–állat hibrideket beültetik, és csaknem megszületésükig hagyják növekedni a „béranya” méhében. Ha minden a tervek szerint megy, akkor majd hagyják világra jönni az emberi sejteket hordozó állatokat. A módszer célja, hogy transzplantációra alkalmas emberi szerveket tudjanak növeszteni az állatokban.
„Nem kizárható, de nem is feltétlenül igaz, hogy aki a genetika tiltott területére téved, az előnyre tesz szert a szabálykövető tudósokkal szemben” – mondta korábban lapunknak Raskó István. Az MTA SZBK egykori igazgatója akkor arról beszélt, jelentős kutatói munka folyik olyan sertések létrehozására, amelyek emberi szerveket növesztenek. Ám kérdés, ha úgymond humanizáljuk a sertést, akkor azt elpusztíthatjuk-e azért, hogy másokat megmentsünk a belőle kinyert szervekkel.