Szemétuszadékkal birkóznak a zsilipeknél

„Mindenkit megnyugtatok, a Tisza-tó vízminősége első osztályú, oda a folyón úszó szennyeződésből nem jutott be semennyi sem” – mondta lapunk érdeklődésére Magyar Csilla, Kisköre polgármestere. Kifejtette, tudomása szerint a legtöbb hulladék Ukrajnából érkezik, de mint fogalmazott, „sajnos honpolgáraink is sokat tesznek azért, hogy a Tisza úgy nézzen ki, ahogy”. Hozzátette, elemi érdekünk lenne a műanyagok használatának teljes körű visszaszorítása, de erre egyelőre idehaza is csekély az esély, nemhogy Ukrajnában.

Jelenleg durván egyhektárnyi vízfelületet borít természetes és mesterséges hulladék a kiskörei zsilipek előtt – mondta lapunknak Fejes Lőrinc, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársa. A szakember kifejtette, a szemétsziget közvetlenül a zsilipkapu előtt akár négy méter vastag is lehet. Sok benne a fa és a gyökeres törzs, de a döntő része kommunális eredetű: a PET-palacktól kezdve a megunt hűtőn át egészen a rozsdás bojlerig bezárólag minden van itt. A helyzet egyébként folyamatosan javul, hála a kitermelésnek. Pár hete még 1,7 hektár volt szennyezett – mondta Fejes Lőrinc. Beszélt arról is, a márciusi és nyár eleji tiszai árhullám azért nem tudta tovább vinni a lomokat Szolnok felé, mert a kapukat nem nyitották ki teljesen. Ezzel párhuzamosan pedig ügyeltek arra is, hogy a Tisza-tó öbleibe semmiképpen ne jusson be a szemét.

A hulladékokat egy kanalas géppel egy kétszáz tonnás uszályra helyezik, majd a parton kirakják, ahol megtörténik a válogatás. Fejes Lőrinc elmondta, a nagyobb fákat erdészeti módszerekkel darabolják, míg a nádból és gyékényből pelletet gyártanak – így gyakorlatilag remek tüzelőhöz jutnak. A fémet és a műanyagot külön választják, a PET-palackokat összepréselik, és nagy bálákba kötözik. Hamarosan a feldolgozótelepet kétszeresére növelik, a beruházás várhatóan három hónap múlva fejeződik be.

A határvízi tárgyalásokon a magyar fél minden alkalommal felveti a Tisza és a többi folyók hátán érkező szemét kérdését, de sajnos évek óta nem történik előrelépés a kérdésben – tudta meg lapunk kormányzati forrásokból. A fő gond, hogy az ukrán oldalon a nagyobb településeket leszámítva gyakorlatilag nem létezik szervezett hulladékkezelés, így az emberek a patakokba és vízmosásokba teszik a megunt, kidobásra szánt lomokat. Mivel a Tisza hatvanötezer négyzetkilométeres vízgyűjtő területének nagy része Ukrajnára esik, reménytelen abban bízni, hogy a probléma a kijevi kormány beavatkozása nélkül meg­változzon.