Krónika
Sorra dőlnek meg a hőségrekordok Európában
Párizsban megdőlt csütörtökön 13 óra 42 perckor a több mint hetvenéves abszolút melegrekord 41 fokkal, de a hőmérséklet a délután folyamán még tovább emelkedik - közölte a francia meteorológiai szolgálat.
Az eddigi 40,4 fokos melegrekordot 1947. július 28-án mérték a francia fővárosban, ahol a Météo France csütörtökre 42 fokra jelezte előre a legmagasabb hőmérsékletet.
Hétfő óta sújtja erős hőhullám Franciaországot, egy hónapon belül a második, és ezúttal szinte az egész ország területét érinti: a száz megyéből nyolcvanban rendelt el hőségriasztást a Météo France, amire még soha nem volt példa. Párizsban és környékén szerda óta a legmagasabb a készültség, a többi megyében egy fokozattal alacsonyabb riasztás van érvényben.
A csütörtökre virradó éjjel volt nagy valószínűséggel a valaha mért legmelegebb éjszaka Franciaországban 21,4 fokos átlaghőmérséklettel, de a rekordot csak délután 6 óra után érvényesítik a hatóságok. Párizs utcáin egész éjjel nem ment 28 fok alá a hőmérők higanyszála.
Június végén csaknem egy hétig tartó kánikula volt Franciaországban: az intenzitása és kora nyári időpontja miatt rendkívüli hőhullám egy napján egyszerre több francia településen mértek az előző hőségrekordnál sokkal magasabb hőmérsékletet, s megdőlt a hőség abszolút rekordja is: június 28-án 46 Celsius-fokot mértek az Hérault megyei Vérargues faluban. Ez a rekord nagy valószínűséggel most nem fog megdőlni, de az ország északi részén lévő nagyvárosokban mindenhol megdőlhet a helyi abszolút melegrekord, erre számítanak Lille-ben, Rouenban, Dijonban és Strasbourgban is.
Agnes Buzyn francia egészségügyi miniszter arra emlékeztetett, hogy a legmagasabb szintű riasztás egészségügyi készültséget von maga után, hiszen először tapasztalható ekkora meleg az északi megyékben, ahol a lakosság nem szokott hozzá ilyen hőséghez, ezért már nemcsak a kiemelten veszélyeztetett emberekre, az utcán élőkre vagy az egyedül élő idősekre figyelnek kiemelten a hatóságok, hanem mindenkire, miután az akár halálhoz is vezető kiszáradás fizikai megterhelés esetén bárkit érinthet.
Az egyre gyakoribb és a szakemberek szerint rendszeressé váló hőhullámok miatt a francia hatóságok számos elővigyázatossági intézkedést hoztak.
A kánikulát a felszínközeli ózon koncentrációjának megemelkedése kíséri, ezért Párizsban, Lille-ben, Lyonban és Annecy-ban kitiltották a leginkább szennyező gépjárműveket, a helyi lakosoknak pedig a hőhullám idejére ingyenessé tették a parkolást. Az uszodák sok helyen este 10 óráig, máshol éjfélig tartanak nyitva, és a közparkokat sem zárják le éjszakára, bárki ott töltheti az éjszakát. A mezőgazdaságot sújtó szárazság miatt a kormány előrehozta a termelőknek szánt uniós támogatások átutalását, ami egymilliárd eurós azonnali terhet jelent az államkincstárnak.
A kánikula miatt jelentősen megemelkedett a lakossági áramfogyasztás a héten, de a szolgáltatók szerint a termelés elegendő, mindent igényt ki tudnak elégíteni. A francia állam vasúttársaság, az SNCF azt kérte, hogy aki teheti mondja le vagy halassza el csütörtökre tervezett útját, miután nem minden szerelvény légkondicionált, a hálózaton pedig jelentős késések várhatók.
Az előrejelzések pénteken nyugati irányból viharokkal érkezik a felfrissülés, s a hőmérséklet az egész országban 30 fok közelébe csökken.
Megdőlt a melegrekord Németországban is
Az új melegrekord a Bajorország tartományi Kitzingenben 2015 nyarán regisztrált 40,3 Celsius fokos történelmi csúcsot váltja le, még szerdán regisztrálták a német hadsereg (Bundeswehr) geilenkircheni légi támaszpontján működő mérőállomáson. A szövetségi meteorológiai szolgálat (DWD) csütörtökön ismerte el a mérés hitelességét, így 40,5 Celsius fok az új hivatalos melegrekord Németországban.
Meglehet, hogy a rekord rövid életű lesz, mert a DWD előrejelzése szerint a következő napokban még nagyobb lesz a kánikula. Az ország nagy részén 39-40 fok körül alakulhat a legmagasabb napi hőmérséklet, 30 fok alatti csúcshőmérsékletekre pedig csak a tengerparti területeken és a hegyvidékek 1000 méternél magasabban fekvő régióiban lehet számítani. Enyhülés vasárnaptól várható, a hűvös légtömegek heves záporokkal, zivatarokkal érkezhetnek meg.
A hőség miatt leállítják az Alsó-Szászország tartománybeli Emmerthalnál a település egyik részéről elnevezett Grohnde atomerőművet, mert egyre melegebb a Weser-folyó vize, amelyet a reaktor fűtésére használnak.
A tartományi környezetvédelmi minisztérium tájékoztatása szerint a termelést várhatóan péntek dél körül függesztik fel. Akkorra várják, hogy a víz hőmérséklete meghaladja a 26 Celsius fokos határértéket. A hőség és a víz felmelegedése ugyan önmagában nem hátráltatná az erőmű működését, de a folyó élővilágának védelmében nem szabad még melegebb vizet a folyóba ereszteni. Az erőművet akkor indítják be ismét, amikor a Weser vize tartósan a kritikus határ alá süllyed, ami vasárnapra várható.
Az ország nagy részét a hőség mellett az aszály is sújtja. A Duna bajorországi szakaszán például a hajóforgalom korlátozására lehet szükség az egyre alacsonyabb vízállás miatt, és a tartomány több járásában a hatóságok a növényzet és az állatok védelmében megtiltották a lakosságnak, hogy vizet vegyenek a folyókból, patakokból.
Németországban 1881 óta vezetnek rendszeres feljegyzéseket a földfelszíni hőmérséklet alakulásáról. Az adatok azt jelzik, hogy az ország éghajlata melegedik, az év minden hónapjának átlaghőmérséklete emelkedett, és míg hidegrekordot több mint 70 éve nem regisztráltak, a melegrekordok 1990 óta megszaporodtak.
Új munkavállalói jogokat kell bevezetni a dolgozók szervezetét kánikula idején érő terhelés enyhítésére - sürgetik a német Zöldek.
Németország legerősebb ellenzéki pártja a kánikulai akcióterv elnevezésű új programjában hírportálok csütörtöki beszámolója szerint egyebek között sürgeti a "home office jog" - az otthoni munkavégzéshez fűződő jog - bevezetését. Ezzel az irodai alkalmazottak élhetnének, amikor a napi csúcshőmérséklet tartósan meghaladja a 30 Celsius-fokot. A szabadban dolgozó munkavállalóknak a rendkívüli, fizetett szabadság jogát kellene megadni kánikula idejére.
A Zöldek programjának alapgondolata, hogy az általuk klímaválságként jellemzett folyamat - vagyis a Németországban legfőképpen felmelegedést, aszályt és a hőséghullámok gyakoriságának, súlyosságának és hosszának növekedését jelentő éghajlatváltozás - az egészséget fenyegető veszély, amelynek elhárításáról gondoskodnia kell az államnak.
Ezért a munkajogi szabályozástól kezdve a várostervezésen át az idősgondozásig egy sor területen reformokat kell elindítani. A többi között ösztönözni kell a zöldfelületek növelését a településeken, főleg a kánikula idején leginkább sújtott területeken, az úgynevezett városi hőszigeteken, amelyeken ingyenesen használható ivókutakat is telepíteni kell. Összpontosítani kell a lakosság tájékoztatására is, egyebek mellett egy központi telefonos tanácsadó szolgálat és az állami intézményekben terjesztendő felvilágosító kiadványok révén. Az orvosoknak pedig továbbképzéseket kell szervezni, hogy jobban segíthessék betegeiket a hőség egészségi kockázatainak kezelésében.
A Zöldek országos választói támogatottsága a legutóbbi felmérések szerint 22-24 százalék között van, a baloldali irányultságú ökopárt így a második számú politikai erő a szociáldemokratákkal (SPD) kormányzó CDU/CSU jobbközép pártszövetség után, amelynek támogatottsága 27-29 százalék körüli.
Megdőlt az eddigi júliusi hőségrekord Nagy-Britanniában
A brit meteorológiai szolgálat csütörtök délutáni bejelentése szerint a London nyugati határában fekvő Heathrow repülőtéren 36,9 fokot mértek. Az eddigi júliusi brit hőségrekord 36,7 fok volt. A meteorológusok 60 százalékos eséllyel jósolják, hogy csütörtökön megdől az abszolút országos melegrekord is, amely jelenleg 38,5 fok. Ezt 2003 augusztusában mérték a délkelet-angliai Kent megyében.
Az előrejelzés szerint a napi maximumhőmérséklet elérheti a 39 fokot. A legnagyobb hőség Londonban és szélesebb térségében van, de Észak-Angliában és Skócia déli körzeteiben is 30 fok körüli hőmérsékleteket mérnek.
A brit vasúttársaságok kérték az utazókat, hogy csak akkor szálljanak vonatra, ha az feltétlenül szükséges. Az ilyen szélsőséges melegre nem méretezett sínhálózat ugyanis sok helyen meggörbülhet vagy felpúposodhat a forróságban, és ez késéseket, törléseket okozhat.
A vasúti pályahálózatot kezelő cég, a Network Rail szakértői szerint a sínszálak a levegőnél 20 fokkal magasabb hőmérsékletre is felforrósodhatnak.
A kánikula várhatóan péntektől megszűnik: a prognózis szerint egy atlanti hidegfront nyomán a következő napokban 22-24 fokos napi csúcshőmérsékletek lesznek, eső kíséretében.
