Krónika

Évente négy-öt földrengést észlelhetünk

Magyarországon a Richter-skálán mérve a hatos erősség fölötti mozgásokra kicsi az esély

A mai Magyarország területén az elmúlt szűk ezerhatszáz esztendőben tíz nagyobb földrengést jegyeztek föl. A sorban a legpusztítóbbnak az ókori Savariát, a mai Szombathelyet ért katasztrófát tartják, melynek erejét utólag a Richter-skálán 6,6-esre teszik a szakemberek.

Évente négy-öt földrengést  észlelhetünk
A kecskeméti zsinagóga hagymakupolája megdőlt az 1911-es nagy rengésben
Fotó: Fortepan

Általában a kortársak írásos beszámolói segítenek abban, hogy egy-egy, a régmúltban lezajlott földrengés erejét később meghatározhassuk – mondta lapunknak Gráczer Zoltán. Az MTA Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának tudományos munkatársa kifejtette, a múlt nagy rengései közül az 1763. június 28-i komáromiról utólag azt állapították meg, hogy nagysága elérhette a Richter-skálán a 6,2-es mutatót. Az ókori Savariát 456. szeptember 7-én ért katasztrófa is rendkívül pusztító lehetett. Ám mivel roppant régen történt s alig maradt róla írásos emlék, a hozzá kapcsolt 6,6-os erősség eléggé bizonytalan lábakon áll.

Ha a szeizmológiai obszervatórium honlapján elérhető adatokat időben felénk haladva tekintjük, azt látjuk, hogy a fentebb említett Savaria (6,6) és Komárom (6,2) után Mór (1810. január 14., 5,4), Jászberény (1868. június 21., 4,9), Kecskemét (1911. július 8., 5,6), Eger (1925. január 31., 5,3), Dunaharaszti (1956. január 12. 5,6), Berhida (1985. augusztus 15., 4,9), Oroszlány (2011. január 29., 4,5) és Tenk (2013. április 23., 4,8) következik. Gráczer Zoltán beszélt arról is, hogy a komáromi eset során a város harmada elpusztult, hatvanhárman meghaltak és százhúsznál több volt a sebesült.

Magyarországon évente átlagosan négy-öt olyan rengés történik, amit a lakosság is észlel. A tudományos konszenzus szerint hazánk mérsékelten veszélyeztetett, így a Richter-skálán mérve a hatos erősség fölötti mozgásoknak kicsi az esélye – de ettől még előfordulhat ilyesmi.

A hazánk alatt lévő földkéreg húsz-harminc kilométer, a földkérget is magába foglaló litoszféra – a szilárd és merev kőzettartomány – pedig hatvan-hetven kilométer vastagságú. Ez a világviszonylatban is vékonynak számító meleg és emiatt elgyengült litoszféra nem teszi lehetővé, hogy az igazán pusztító erejű földrengések kipattanásához szükséges kőzetfeszültség felhalmozódjon.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom